Pénzcentrum • 2026. március 16. 04:23
A héten ismét több vállalkozó érkezett a Cápák között stúdiójába, ahol ezúttal többek közt designtermékeket, egészségtudatos építőanyagokat és intelligens darázscsapdát mutattak be a befektetőknek. Bár több ötlet is felkeltette a Cápák érdeklődését, ezúttal is szigorúan mérlegelték a számokat és a növekedési lehetőségeket. Több vállalkozás esetében a cégértékelés vagy a piac bizonytalansága jelentette a legnagyobb akadályt. Végül két vállalkozó talált befektetőre: a Metal Plus Design Lakatos Istvánnal, míg az AIDY Health Balogh Péterrel kötött üzletet, a többiek azonban befektetés nélkül távoztak a stúdióból.
A Cápák között eheti adásában Lakatos István, Orbók Ilona, Bojinka Miklós, Balogh Péter, valamint Balogh Levente várta a vállalkozókat a stúdióban (az előző részekről szóló összefoglalóinkat itt találod: az előző részek befektetéseiről itt olvashatsz: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész).
Bagoly Zsófia és Bagoly Péter közös vállalkozásukban, a Metal Plus Designban lézervágott design termékeknek a tervezésével, gyártásával és kivitelezésével foglalkoznak. Azért, hogy egy igazán sikeres magyar márkát építsenek, befektetőt keresnek, ezért a Cápáktól 12 millió forintot kértek 18 százalékos tulajdonrészért cserébe. Ebből a webshopot szeretnék fejleszteni, valamint új célcsoportokat keresnének, és skálázhatóvá tennék a termékpalettájukat.
A Cápák kérdésére elmondták, hogy az elmúlt évben a forgalmuk 45 millió forint volt, ebből pedig 5,7 millió volt a profit. Ugyan a Cápáknak szimpatikusak voltak a vállalkozók, és a termékeiket is dicsérték, Balogh Petya, Balogh Levente és Orbók Ilona kiszálltak, mivel a terület távol áll tőlük. Bár Bojinka Miklós profiljába beleillett volna a cég, ő is kiszállt, mint mondta, szerinte Zsófia és Péter még egyedül is tudnak fejlődni, viszont ajánlott egy üzleti lehetőséget a vállalkozóknak. Lakatos István sokáig gondolkozott, és végül tett is egy ajánlatot, 25 százalékot kért a 12 millió forintért cserébe, melyet Zsófia és Péter el is fogadott.
Bíró Péter épületbiológus vállalkozása, a Biokay az egészség- és környezettudatos építéssel foglalkozik. Mint Péter elmondta, a cég természetes építőanyagok kereskedelmében piacvezetővé vált mára. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évben a cég 89 millió forgalmat generált, melyből a profit 10 százalékra volt tehető, a további fejlődéshez pedig a Cápáktól 85 millió forint befektetést kért 25 százalékos tulajdonrészért cserébe. A pitch után Bojinka Miklósnak a termékről voltak szakmai kérdései, mely közben Orbók Ilona megjegyezte, hogy túlzónak tartja cégértéket, és hogy szerinte inkább a pénzügyekről kellene többet beszélni.
Balogh Levente ezután rámutatott, hogy a 89 milliós forgalom tényleg nagyon karcsú, mire Péter elmondta, hogy voltak évek, mikor 130–140 milliós árbevételük is volt, ami akkor csökkent le, mikor átálltak a bérgyártásról, és ezzel csökkent a kapacitásuk is. A Cápák sorban szálltak ki a vállalkozásból, mind túlzónak tartották a cégértéket, kevesellték az árbevételt, és volt, aki a termékkel sem volt megelégedve, így Péter végül befektetés nélkül távozott a stúdióból.
Kovács Tamás a DarázsRadarral, egy intelligens darázscsapdával érkezett a Cápák elé, mely IoT-vel felszerelt kamerával rendelkezik, és megvédi az emberek kertjét a betolakodó darazsaktól. A rendszer az adatgyűjtés után ellátja információval a felhasználót, hogy az fel tudjon készülni az esetleges rajzásokra és fészeképítésekre.
Tamás elmondta, hogy a rendszer használatára elő lehet majd fizetni, melynek árát havi átlagosan 8 ezer forintra lőtték be, majd rátért az üzletre is: a Cápáktól 20 millió forintot kért 20 százalékos tulajdonrészért és mentorálásért cserébe. A pitch után tisztázták, hogy elsősorban nem az átlagembereknek lehet hasznos a termék, hanem a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozóknak vagy például az őstermelőknek. Több Cápa is hangsúlyozta, hogy Tamás túl korán érkezett, és bár a termék rendben van, a piac ezt még nem igazolta vissza, így végül egyikőjük sem fektetett be, de biztatták Tamást, ha megtörténik a piacra lépés, jöjjön vissza.
Horváth András és Káli Ambrus építőmérnökök a Hira Plan vállalkozásukkal érkeztek a stúdióba. A cég szabadidős acélszerkezetek teljeskörű tervezésével, kivitelezésével és utógondozásával foglalkozik. Egy saját eszközparkot szeretnének fejleszteni, amihez a Cápáktól 25 millió forintot kértek 10 százalékos tulajdonrészért cserébe. Kérdésére elmondták, hogy a legutóbbi szezonban 60 milliós árbevételük volt, melyből 15 millió volt a profit. Most is több Cápa jelezte, hogy problémája van a cégértékkel, sőt, Bojinka Miklós és Orbók Ilona azt is kimondta, hogy jelenleg számukra értelmezhetetlen befektetői szempontból a vállalkozás. Végül minden Cápa kiszállt, így András és Ambrus befektetés nélkül távoztak a stúdióból.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Varga Eszter és Grünfeld Henrik egy olyan vállalkozással érkezett a Cápák elé, amely állításuk szerint idős emberek millióinak életét mentheti meg. Az AIDY Health vállalkozásuk egy mesterséges intelligenciával vezérelt, wifi alapú esés érzékelő rendszert fejlesztett, amely ha érzékeli az eséseket, azonnal riaszt a diszpécsernek vagy a mentőszolgálatnak. Céljuk, hogy a következő 12 hónapban az egyik legdinamikusabban fejlődő, európai, egészségügyi innovációk közé tartozzon cégük. Ehhez kértek a Cápáktól 40 millió forintot 10 százalékos tulajdonrészért cserébe.
A terméket a Cápák hasznosnak találták, ám amikor kiderült, hogy Henriknek egy másik vállalkozása is van, ahol hasonló technológiával foglalkozik, viszont ennél többet nem mondott, mondhatott, a Cápák bizalma megrendült, ezután Orbók Ilona és Bojinka Miklós azonnal ki is szállt. Balogh Levente bár megértette, hogy Henrik miért nem mond többet, ő sem fektetett be, mivel a terület nem áll hozzá közel. Lakatos István szintén kiszállt, viszont Balogh Petya néhány kérdés után tett egy ajánlatot, a 40 millió forintért 12,5 százalékot kért, melyet Eszter és Henrik el is fogadott.
A fenntartható építkezés piaca
A fenntartható vagy zöld épületekben olyan tervezési és építési megoldásokat alkalmaznak, amelyek az energiahatékonyságot, az alacsony környezeti lábnyomot és az egészséges beltéri légkört helyezik előtérbe. A cél többek közt az energiahordozók és a vízfelhasználás minimalizálása, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, valamint a természetes építőanyagok használata. A klímaváltozási szabályozások szigorodása, az energiahordozók árának növekedése és az egészséges otthonok iránti kereslet együttesen növelik a zöld épületek iránti keresletet.
A fenntartható építőanyagok piacát 2024-ben globálisan 301,6 milliárd dollárra becsülték, 2034-re pedig várhatóan eléri a 907,1 milliárd dollárt, ami 11,9%-os növekedést jelent. A kormányok és az érintett szervezetek szigorú politikákat dolgoztak ki az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának, hulladéktermelésének és energiafogyasztásának csökkentése érdekében. A fenntarthatóságot emellett segíti még az építőiparban az újrahasznosított, biológiailag lebontható és energiahatékony anyagok alkalmazása.
Emellett a nagyszabású közinfrastrukturális programok egyre inkább előtérbe helyezik az energiahatékonyságot, az alacsony kibocsátású anyagokat és az erőforrás-optimalizálást, ami szintén erősíti a fenntartható építési megoldások iránti keresletet. A vállalati fenntarthatósági kötelezettségvállalások is központi szerepet játszanak, mivel egyre inkább zöld épülettanúsítványokat követelnek meg a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célok teljesítéséhez.
Az egészség- és környezettudatos építkezés tehát a globális építőipar egyik meghatározó iránya. A szabályozási környezet, az energiaárak alakulása, valamint a klímavédelmi célok egyaránt a fenntartható megoldások terjedését ösztönzik. A következő évtizedben várhatóan tovább nő az energiahatékony, alacsony karbonlábnyomú és egészséges beltéri környezetet biztosító épületek aránya, és a piac bővülésével párhuzamosan az innovatív építőanyagok is egyre nagyobb szerepet kaphatnak.