Ezért ne egyél soha, de soha gulyáslevest étteremben!

Jobban teszed, ha nem eszel levest vendéglőben - hívták fel a figyelmet nemrég éttermi dolgozók a Redditen. Véleményük szerint, ha minimálisan is, de túl van sózva az étel, akkor már az első falat után gyanakodni kell.

- írta például az egyik fórumozó; míg egy másik arról panaszkodott:

Persze volt olyan vendéglátós is, aki nem zárkózott el teljesen az éttermi levesektől, viszont szerinte kizárólag olyan helyen érdemes levest választanuk az étlapról, ahol kifejezetten erre specializálódtak.

A magyar gasztronómia ékkövei

- írta jó néhány évtizeddel ezelőtt a magyar gasztronómiáról a legendás magyar vendéglős, Gundel Károly.

És bár Gundel megállapítása szívet melengető, azt sajnos hozzá kell tenni, hogy a két, talán legismertebb nemzeti ételünk mára legalább annyi kárt okozott gasztronómiai kultúránk népszerűsítésében, mint amennyi hasznot hozott hosszú évtizedeken át. Igen, a gulyáslevesről, és a halászléről beszélünk.

És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a gulyásnak, vagy a halászlének nincs gasztronómiai értéke, mert VAN! Csupán a Reddit felhasználói által is említett problémák - és megannyi másik - olyan mélyen gyökereznek ma már a hazai vendéglátásban, hogy Gundel forog a sírjában.

A kialakult helyzet abszurditását például kiválóan fémjelzi, hogy a kereskedelmi halászat betiltása miatt gyakorlatilag a balatoni és a Tisza melletti halászcsárdákban sem magyar halból készül az autentikus halétel. A vendégeknek már csak mesterséges tavakban tenyésztett, rosszabb esetben pedig külföldről, például Romániából vagy Kazahsztánból behozott halat szolgálnak fel.

De másik nemzeti jelképünknél, a gulyásnál sem jobb a helyzet. Az Index néhány évvel ezelőtt például úgy fogalmazott, "a magyar vendéglátásban fellelhető gulyáslevesek minden politológiai és szociológiai disszertációnál jobban mutatják, mire tartja ez az ország a jelképeit, mire tartja önmagát." És szomorú, de azóta sem változott a helyzet, legalábbis pálfordulatról aligha beszélhetünk. A legtöbb vendéglátóhelyen

Pedig jó halászlevet, vagy gulyást nem nehéz készíteni! A finom ételnek ugyanis egyszerű a titka, ha jó alapanyagok kerülnek be a konyhába, jó lesz az étel. Ehhez képest elgondolkodtató, amit Zsidai Zoltán Roy, a Zsidai Group ügyvezető igazgatója mondott nemrég egy interjúban:

Persze azon sincs mit csodálkozni, hogy a szakácsok sem nagyon akarnak brillírozni. Nyár elején, a súlyos balatoni pincér és szakácshiány kapcsán írtunk arról, hogy a hazai éttermek többségében gyakorlatilag éhbérért gályáznak a vendéglátósok.

Iparági információink szerint a felszolgálók, az alapbért és a jattot is beleszámítva kb. 600-650 forintos órabérért róják a köröket; a pincéreket a szakácsok követik, nekik 450-500 forintos órabér üti a markukat; míg a legkarcsúbb, óránként 250-300 forintot tartalmazó borítékot a kisegítő személyzet (mosogatók, konyha-, és kézilányok) kapja.