Magyarország legveszélyesebb autópályái

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatok szerint összességében 10%-kal kevesebb személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt az idei első három negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.

2010 első három negyedévében több mint 12 ezer személyi sérüléses közlekedési baleset történt, ezek 69%-a lakott területen belül. A balesetekben 535 ember halt meg, 78-cal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálos balesetek száma az idén 16%-kal, a súlyos sérüléssel járóké (4 ezer) 12%-kal alacsonyabb.

Az ittasan okozott balesetek száma 20%-kal csökkent, a legnagyobb mértékben, több mint harmadával a motorkerékpárosok esetében. A kerékpárosoknál viszont a csökkenés mindössze 4%-os. Az ittasan okozott balesetek aránya a kerékpárosok (25%) és a segédmotoros kerékpárt vezetők (27%) között a legmagasabb.

Az adatokat régiós bontásban vizsgálva az előző év adataihoz viszonyítva a balesetek száma mindenütt csökkent, kivéve a Nyugat-Dunántúlt és a Dél-Alföldet, ahol az előző évivel azonos szinten maradt. A legkedvezőbb változás a Dél-Dunántúlon tapasztalható, ahol 21%-kal kevesebb baleset történt.

Az autópályákon 3%-kal kevesebb volt a baleset, mint egy éve, a sérültek száma viszont 6%-kal emelkedett. Az autópálya hosszához mért fajlagos mutatók szerint - a legalább 100 km hosszú pályák közül - az M1-es sztrádán történt a legtöbb baleset, 100 kilométerre 40,1 baleset jutott .

A balesetekben meghalt emberek fele vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 50%-a, az áldozatul esett, elöl ülő utasok 36%-a, a hátul ülő utasok 65%-a nem használta a biztonsági övet.

A balesetek 60%-át személygépkocsik, 12%-át kerékpárosok, 9%-át tehergépkocsik, 5%-át segédmotoros kerékpárok okozták, a többi jármű részesedése alig érte el a 6%-ot. A gyalogosok és az utasok összesen 8%-os arányban voltak okozói a baleseteknek.

A balesetek legfőbb oka, hogy a vezetők nem megfelelően választotják meg a sebességet.