Súlyos a helyzet: 10-ből 4 magyar családnak erre sincs pénze hó végén

Rengeteg háztartásnak jelentenek gondot akár a mindennapi kiadások is az Európai Unióban, és azon belül Magyarországon is. Egy frissen publikált kutatás viszont arra világított rá, hogy az olyan háztartásokban, ahol mozgáskorlátozott személy(ek) (is) él(nek), még sokkal jellemzőbbek a megélhetési gondok. Az EU-ban az arányuk 26,1, Magyarországon 39 százalék!

2019-ben az Európai Unióban az olyan háztartások 26,1 százaléka küzdött megélhetési gondokkal (bevételeik nem fedezték az alapvető szükségleteik költségeit sem), amelyben testi fogyatékkal élő (mozgáskorlátozott) személy (is) élt. Minden más háztartás közül ezzel szemben mindössze 16 százalék volt a megélhetési gondokkal küzdők aránya az Eurostat adatai szerint.

Ez is érdekelhet!

Így fizetik a gázt, áramot a legszegényebb magyar családok: 110 ezren vannak

3 év leforgása alatt, ha nem is nagy mértékben, de nőtt a számuk.

Van olyan EU tagállam is van, ahol a fogyatékkal élők háztartásainak (több mint) háromnegyede küzd pénzügyi nehézségekkel: Görögország (76,5%) és Bulgária (65,7%). A lakosság 40-50 százaléka Horvátországban (49,2%), Cipruson (43,2%) és Romániában (40,9%) küzd ilyen gondokkal.

A legjobb a helyzet Finnországban (9,9%), Németországban (10,4%), Svédországban (13,1%), Luxemburgban (14%), Dániában (15,8%), Ausztriában (16,2%), Hollandiában (18,2%) és Észtországban (19,6%), ahol 20 százalék alatt maradnak azon fogyatékkal élők háztartásai, akiknek megélhetési gondjaik vannak.

A grafikonról leolvasható, hogy Magyarország az élbolyban van, ami a megélhetési gondokat illeti, főként a fogyatékkal élők háztartásai esetében (39%), a románok csak 1,9 százalékponttal vannak előttünk. Az összes többi háztartást tekintve is 23,1 százalék az aránya azoknak, akiknek túl nagy kiadást jelentenek az alapvető szükségleteik is.

Az EU-ban átlagosan 10,1 százalékpont a különbség a megélhetési gondokkal küzdő háztartások között aszerint, él a háztartásban mozgáskorlátozott személy vagy sem. Magyarország ebben az összevetésben sem szerepel túl jó helyen: a horvátoknál 19,6, a bolgároknál 18,5, a letteknél 18,1 százalékpont a különbség, míg hazánkban 15,9 (akárcsak Szlovéniában).

Címlapkép: Getty Images