Beütött a nyugdíjkatasztrófa: több százezer idős magyar kerülhet bajba, pedig ezt most fizetni kell

Elég nagy bajban vannak az idős magyarok, legalábbis az Eurostat adataiból kiderült, hogy 2021-ben az egyedül élő 65 év felettiek 43,4 százaléka egyáltalán nem tudott volna megbirkózni egy hirtelen jött, váratlan kiadással, ami több százezer idős embert jelent. Ilyen kiadás lehet, ha mondjuk elromlik valamelyik nagy háztartási gép, és javíttatni, cseréltetni kell, vagy ha például a kocsit kell szerelőhöz vinni.

A statisztika szerint 2017-ben, '18-ban és '19-ben ez az arány még 31-33 százalék körül mozgott, 2020-ra viszont a 65 év feletti egyedülállók 46,5 százalékát érintette a probléma. A helyzet azót minden bizonnyal romolhatott, hiszen a nyugdíjas termékkosár inflációja októberben 23,6 százalékon állt, szemben a teljes népességre vonatkozó 21,1 százalékos fogyasztóiár-index-el.

Az élelmiszerdrágulást tekintve pedig a különbség még ennél is nagyobb: mialatt a KSH szerint októberben az élelmiszerek 40 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábba, addig a nyugdíjasok által preferált termékekre vetítve a drágulás 41,5 százalékos volt.

És persze az sem mindegy, hogy valakinek a kb. 148 ezres mediánnyugdíjból (ez az az összeg, aminél pont ugyanannyi idős kap kevesebbet, mint aki többet) kell benyelnie a csúcsdrágulást, vagy egy átlagos fizetésből, ami ennek nagyjából a duplája ennek. És akkor még a rezsiköltségekről nem is beszéltünk...

A legrosszabb helyzetben egyébként abban az évben a bolgár, a román és a horvát idősek voltak. Ezekben az országokban az egyedülálló 65 év felettiek kb. háromnegyedének jelentene gondot egy hirtelen jött, nagyobb kiadás finanszírozása. Ezzel szemben a svéd, dán és máltai idősek esetében ugyanez az arány 20 százalék alatt van.

Havonta kéne emelni a nyugdíjakat?

A horrordrágulást látva egyre több szakember keresi a megoldást arra, miképpen lehetne könnyíteni az idős magyarok helyzetén. Farkas Andrs nyugdíjszakértő például nemrégiben arról beszélt: egyszeri juttatás helyett havi nyugdíjemelésre lenne szükség Magyarországon. Szerinte úgy lehetne kivédeni a nyugdíjasinflációt, hogy havonta korrigálják az inflációval a nyugdíjakat. Ugyanis jelenleg utólagos emelést kapnak az idősek, ami nehéz helyzetbe hozza őket. Emellett a szakember azt javasolta, hogy a következő, januári emelés mértékét ne alul, hanem felültervezzék az inflációhoz képest.

Farkas András úgy számol, hogy a novemebri emeléssel az átlagnyugdíj valahol 174-176 ezer forint között lehet, azaz átlagosan 7 ezer forint az emelkedés. Viszont a nyugdíjak mediánértéke a fentebb már említett 148 ezer forint körül van - nagyjából 1 millió magyar nyugdíjas lehet, aki ennél a kb. 148 ezer forintnál kisebb összeget kap havonta.

Ráadásul a szakember szerint egy átlagos nyugdíjas 50-60 százalékos áremelkedéssel számolhat, ha bemegy a boltba, így pedig hiába az emelés, a kevés nyugdíjból élők azzal szembesülnek, hogy az élelmiszerek és a fűtés nagyjából elviszi a nyugdíjuk nagy részét, vagy egészét.