Hova tartanak a magyar nyugdíjak? Jogos a megszorítás?

Szigorú feltételeket szabott az IMF: Mi lesz a nyugdíjakkal?

Miközben a rendszerváltás előtt a nyugdíjakról teljes egészében az állam gondoskodott, és a nyugdíjat a munkában töltött évek, és nem a befizetések alapján állapították meg, addig ez a rendszer ma már elavultnak számít, ráadásul nem is jelent elegendő fedezetet a növekvő számú nyugdíjas eltartására. A régi rendszerben a nyugdíjkorhatár is alacsony volt, de gyakori volt a korengedményes nyugdíjazás is.

A rendszerváltás utáni reformok következtében úgy tűnt, a kelet-európai országok biztosítani tudják az állam nyugdíjfizető képességét. A nyugdíjkorhatár emelése elengedhetetlen volt ehhez, így hosszabbították meg ugyanis a járulékfizetési időtartamot.

Az állami rendszer mellé idővel bevezetésre került egy második, majd harmadik pillér is, ami mind a nyugdíjasok megélhetését és a dolgozók előtakarékosságát szolgálta. Volt olyan ország ahol választható jelleggel, volt ahol kötelezően alkalmazták a harmadik pillért. Majd az utóbbi néhány évben több országban, többek között nálunk is megjelent egy negyedik pillér is.

Első pillér

Az első pillér az állami nyugdíjakat foglalja magába, ami felosztó-kirovó alapon működik, és mindenkinek kötelező fizetnie, aki munkát vállal. Az állam a beszedett járulékokból öregségi nyugdíjat fizet a jelenlegi nyugdíjasoknak. De emellett ebből a pénzből fizetik a rokkantsági nyugdíjat, az árvaellátást, az özvegyi nyugdíjat, stb.

A nyugdíjjogosultsághoz legalább 20 évig kötelező fizetni a járulékot, 15 év után azonban részleges nyugdíj fizethető. Emellett a nyugdíjkorhatárt is megemelték, jelenleg 62 év a korhatár. 62 éves kor előtt előrehozott öregségi nyugdíjat vehet igénybe az a nő, aki az 57., és az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, valamint 38 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ha a 38 év nincs meg, de legalább 33 évvel rendelkezik valaki, csökkentett előrehozott nyugdíjra jogosult.

2009-től viszont változik a jogosultsági feltétel. Nők 59, férfiak 60 éves életkorban 40 év szolgálati idő megléte után tudják igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. A csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj pedig 37 év szolgálati idő után fog csak járni. 2013. január 1-jétől a nők és férfiak egyaránt 37 év igazolt szolgálati idővel 60 éves korban, a jogviszony megszűnését követően tudják igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat.

Második pillér

A felosztó-kirovó rendszer egyre növekedő terhei miatt hozták létre a magánnyugdíjak rendszerét. Minden első munkavállalónak valamely magán-nyugdíjrendszer tagjává kell válnia, az általa választott nyugdíjalapba történő belépéssel. Nincs meghatározva, hogy melyik nyugdíjalapot kell választani, de egybe kötelező a belépés.

A korábban munkaviszonnyal rendelkezők pedig választhattak, hogy melyik rendszerbe szeretnének befizetni. Több lehetőségük is volt, az első, hogy maradtak csak a felosztó-kirovó rendszer tagjai. A második pedig, hogy mind a korábbi, mind az új magánnyugdíj rendszerbe is fizetnek. A munkavállalók mintegy 50 százaléka használta ki ezt a lehetőséget.

Emelt összegű nyugdíj? Van, aki nem csak álmodik róla!

2006-ban 2,6 millióan voltak ilyen nyugdíjalapnak a tagjai. A törvényes nyugdíjkorhatár elérése után járadékként fizetik ki a befizetett összeget, hozzáadva a hozamot, és levonva a költségeket, a nyugdíjalapok. A nyugdíjkorhatár elérése előtt nincs lehetőség arra, hogy a befizetett összeget visszakapja az illető. Azoknál viszont, akik 15 évnél kevesebb ideje fizetik a megfelelő összeget, a nyugdíjalapok egy összegben fizetik ki a pénzt.

Ennél a rendszernél már nincs lehetőség rokkantsági nyugdíj kifizetésre, ezzel próbálta az állam korlátozni a jogtalanul rokkantságot igazoló emberek próbálkozásait.

Választható portfolió: most kell döntened a nyugdíjadról!

A magánnyugdíjpénztárakban elhelyezett összegeket a pénztár meghatározott szabályok szerint befekteti, ezzel biztosítva a megfelelő hozamokat. Emiatt alakították ki a választható portfoliós rendszert is, amiben az emberek eldönthették, hogy milyen részvényarányt szeretnének a befektetési portfoliójukba. Akik a magas részvényarányt választották egy évvel ezelőtt, még nem tudhatták, hogy a magyar értékpapírpiacot is keményen érintheti a válság, ezzel jelentős összegeket kivonva a magánnyugdíjpénztári számlákról.

Magyarországon a kötelező és önkéntes magánnyugdíjpénztárak 20 százalékos mínuszt könyvelhettek el a válság egy éves évfordulója alkalmából. A vagyonarányos veszteség azért lehetett magasabb mint a környező országokban, mert a választható portfoliós rendszer bevezetése miatt a nyugdíjpénztárak az időszak folyamán 10 százalékról 17 százalékra növelték a részvénykitettségüket, miközben Lengyelországban éppen az ellenkezőjét tapasztalhattuk, itt a részvényarány 38.5 százalékról 28.9 százalékra csökkent (a magyar pénztáraknak korábban 2009 nyaráig kellett volna a minimális részvényarányt elérniük, azonban ezt nemrég kitolták egészen 2011-ig közepéig).

Nem kötelező, de ajánlott!