12 °C Budapest

Miért érdemes Magyarországon befektetni ? - És miért nem ? (GALLUP)

Pénzcentrum
2005. december 8. 06:20

A Befektetői Barométer 2005 felmérése szerint, az elmúlt 5 évben az AmCham tagvállalatainak1 helyzete jelentősen javult, és a válaszadók optimisták az elkövetkező 5 évet illetően is. A 2000. és 2005. közötti időszakra vonatkozóan, a menedzserek 80 százaléka az árbevétel növekedéséről, 75 százalékuk a vállalati vagyon értékének gyarapodásáról számolt be.

A Befektetői Barométer 2005 felmérése szerint, az elmúlt 5 évben az AmCham tagvállalatainakhelyzete jelentősen javult, és a válaszadók optimisták az elkövetkező 5 évet illetően is.
A 2010-ig tartó időszakra vonatkozó várakozásaikat tekintve a megkérdezett cégvezetők 92 százaléka az árbevétel további bővülését, 84 százalékuk a nyereség növekedését, 70 százalékuk a vállalati vagyon növekedését várja. Új befektetést a cégek 69 százaléka, több munkavállaló foglalkozatását pedig 65 százalékuk tervez. Exportjuk növekedését a megkérdezett cégek 53 százaléka, az import növekedését 40 százaléka tartja valószínűnek.
 
A magyar üzleti környezet 2000. és 2005. közötti változásának értékelése
Az AmCham tagjai értékelték a magyar üzleti környezetet, a magyar gazdaság helyzetét és a benne rejlő növekedési lehetőségeket. A befektetők az üzleti környezetben a legkedvezőbb változásokat a következő három területen tapasztalták az elmúlt öt év során: (1) ipari infrastruktúra (2) munkaerőpiac (3) közlekedési feltételek (nemzetközi szállítási kapcsolatok, légi közlekedés, és az utak minősége).
1. A magyar munkaerő értékelése
A megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége szerint javult a munkaerő termelékenysége és a munkavállalók nyelvtudása. Ugyanakkor a cégek egy kisebb része enyhén erősödő ágazati és társadalmi konfliktusokat érzékel a munkaerőpiacon.

A befektetők még mindig nehezen találnak megfelelően szakképzett munkaerőt (42 százalék), megfelelő vállalkozói készséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalót, és műszaki hátterű menedzsert. Ezzel ellentétben szakképzetlen munkaerőt a megkérdezettek többsége könnyen talál.

A többi európai ország munkavállalóival összehasonlítva, a magyar fizikai dolgozók tudását és képzettségét szinte azonosnak ítélik. A megkérdezett vállalatvezetők a magyar fizikai dolgozókat kreatívabbnak tartják európai társaiknál, ugyanakkor kevésbé lojálisnak, és kevésbé motiváltnak is. A magyar szellemi munkát végző alkalmazottakat határozottan kreatívabbnak és képzettebbeknek illetve nagyon motiváltnak tartják, viszont őket is kevésbé lojálisnak ítélik, mint más európai ország magas végzettségű munkavállalóit.
 
2. Társasági adózás, és a foglalkoztatás költségei
Az elmúlt öt év változásait áttekintve a megkérdezett üzletemberek az egyik legnagyobb gondot a foglalkoztatással kapcsolatos egyre növekvő költségekben, illetve az adóigazgatás (adószabályok) hatékonyságának csökkenésében látják.
A társasági adózásról a vállalatvezetők véleménye kiegyensúlyozott: kicsit többen ítélik a változásokat kedvezőnek, mint kedvezőtlennek. A cégvezetők majdnem fele szerint a személyi jövedelemadózás kedvezőtlen irányba változott, míg kevesebb mint egyharmaduk szerint a változás pozitív volt.

 
3. Befektetésösztönzés
 
A válaszadók szerint cégeik egyre nehezebben kapnak társasági adókedvezményeket. A regionális befektetés-ösztönzőkről több hasznos információ áll rendelkezésre. A cégek több mint egyharmada nem értékelte a kutatás-fejlesztésre vonatkozó ösztönzők változását, ami azt mutatja, hogy a válaszadók egy részének ez nem központi kérdés, de akik válaszoltak, azok inkább kedvező irányú változást tapasztaltak a K+F ösztönzők területén. A befektetési kedvezmények megszerzésének folyamata azonban nem egyszerűsödött az elmúlt években.

4. Életkörülmények
 
A befektetők az életkörülményeket meghatározó bizonyos elemek kedvezőtlen irányú változását érzékelték. A válaszadók nagy része (66 százaléka) szerint a megélhetési költségek növekedtek, és főként ennek tulajdonítható ez az érzetük.
A megkérdezett üzletemberek közül többen érzik úgy, hogy romlott az oktatás színvonala, mint akik úgy gondolják, hogy javult. A megkérdezett AmCham tagok többsége (59 százalék) nem érzékelt változást személyes biztonságában.

 
5. Az általános szabályozási környezet romlása az elmúlt öt évben
 
A befektetők 44 százaléka szerint az általános kormányzati szabályozói környezet romlott az utóbbi öt évben. A cégek lényegében az üzleti környezet stabilitása szempontjából fontos valamennyi területen kedvezőtlen irányú változást jeleznek az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. Ez alól egyedül a környezetvédelmi szabályozás kivétel.
Az üzletemberek körülbelül egyharmada (29 százaléka) szerint lett kedvezőtlenebb a helyzet a korrupció terén. 11 százalékuk érzékelt javulást ezen a területen, 57 százalékuk szerint a helyzet változatlan. A válaszadók 38 százaléka szerint az üzleti szabályozás kiszámíthatósága romlott az elmúlt öt évben. Figyelmet érdemel, hogy a cégek mindössze 8 százaléka szerint javult a politikai környezet stabilitása, miközben 45 százalékuk szerint ennek éppen az ellenkezője történt.

6. Befektetői megfontolások, Magyarország versenypozíciója
 
A cégek több mint kétharmada gondolkodik további közvetlen tőkebefektetésben az elkövetkező öt évben. Az új befektetések 14 százalékát Magyarországra tervezik hozni. A felmérés szerint ezekért a tőkebefektetésekért a többi közép-kelet-európai ország lesz Magyarország legfőbb versenytársa, hiszen ez az országcsoport körülbelül ugyanolyan mértékben (13 százalék) részesedik majd ezen cégek befektetéseiből mint Magyarország.
Ahogy általában minden befektető, az AmCham tagvállalatai is – illetve azok anyavállalatai – telephelyeik áthelyezését is megfontolják, hogy a versenyből adódó kihívásoknak megfeleljenek. Összességében – valamikor a jövőben – a cégek 48 százaléka fontolgatja telephelye részleges vagy teljes áthelyezését. Minden ötödik válaszadó cég (18 százalék) tervezi telephelyének részleges vagy teljes áthelyezését a közép- és kelet-európai régión belül, míg 31 százalék más területre telepítené át vállalkozását, többek között Ázsiába és az EU- 15 országok területére. A cégek 13 százaléka Magyarországon belül tenné át működését egyik régióból a másikba.
7. Magyarország versenypozíciója a közép-európai régióban
Amikor a cégek Magyarország versenypozícióját Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával hasonlították össze, akkor a foglalkoztatás költségei és a vállalati adózás alapján egyedül Ausztriát ítélték kevésbé versenyképesnek.
A cégek az egyes országok versenyképességét néhány tényező összehasonlításával értékelték, s a Magyarországon dolgozó üzletemberek Csehország üzleti életének elemeit érezték leginkább hasonlónak a magyarországihoz. A különbség elhanyagolható, de a megkérdezettek szerint Csehország valamivel jobb üzleti környezetet biztosít. Szlovákia pedig egyértelműen vezet a befektetés-ösztönzők biztosítása, a társasági adózás szintjének és a foglalkoztatás költségeinek
csökkentése terén.
Ha még keletebbre tekintünk, a válaszadók jelentős többsége szerint Románia és Bulgária előnnyel bír Magyarországhoz képest a vállalati adózás és a foglalkoztatás költségeinek összehasonlításakor. A versenypozíció minden egyéb elemét tekintve viszont még mindig versenyhátrányban vannak Magyarországhoz képest.
Az üzletemberek mintegy harmada (31 százaléka) a mai Magyarországot vonzóbb, további 36 százaléka hasonlóan vonzó befektetési célpontnak ítéli, mint bármely egyéb lehetséges európai országot.
8. A magyar gazdasági mutatók előrejelzése
 
A magyar gazdasági mutatók várható alakulását tekintve, a megkérdezett üzletemberek alacsonyabb gazdasági növekedési ütemre számítanak az évtized második felében, mint az elmúlt öt évben: „csak” évi 3,3 százalékos növekedési ütemet jósolnak. Az üzletemberek szerint 2006 végére gyengülhet a forint: átlagosan 257 HUF/EUR illetve 215 HUF/USD közeli árfolyamot jósolnak
2005. júniusa és szeptembere között, mielőtt az euró bevezetési időpontja körüli polémia elindult, a megkérdezett üzletemberek 58 százaléka mondta, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozik az eurózónához, míg több mint egyharmada szerint erre csak 2010 után kerül sor.

 
9. Mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország még vonzóbb befektetési célpont legyen?

Arra vonatkozóan, hogy Magyarország mivel teremthetne vonzóbb üzleti környezetet, a cégek kívánságlistájának elején az adószint csökkentése (83 százalék) illetve a megfelelően képzett munkaerő jobb elérhetősége (76 százalék) áll. Szintén nagyon fontosnak ítélik az alacsonyabb foglalkoztatási költségeket (75 százalék) és a kisebb bürokráciát a szabályozásban (75 százalék). Ezt követi a magasabb növekedési ütem (71 százalék) és a kisebb korrupció (70 százalék) iránti igény. S végül, a munkaerőpiac deregulációja (65 százalék) és általában a piacok deregulációja (63 százalék) zárja a sort.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?