A Befektetői Barométer 2005 felmérése szerint, az elmúlt 5 évben az AmCham tagvállalatainak1 helyzete jelentősen javult, és a válaszadók optimisták az elkövetkező 5 évet illetően is. A 2000. és 2005. közötti időszakra vonatkozóan, a menedzserek 80 százaléka az árbevétel növekedéséről, 75 százalékuk a vállalati vagyon értékének gyarapodásáról számolt be.
A Befektetői Barométer 2005 felmérése szerint, az elmúlt 5 évben az AmCham tagvállalatainakhelyzete jelentősen javult, és a válaszadók optimisták az elkövetkező 5 évet illetően is.
A 2010-ig tartó időszakra vonatkozó várakozásaikat tekintve a megkérdezett cégvezetők 92 százaléka az árbevétel további bővülését, 84 százalékuk a nyereség növekedését, 70 százalékuk a vállalati vagyon növekedését várja. Új befektetést a cégek 69 százaléka, több munkavállaló foglalkozatását pedig 65 százalékuk tervez. Exportjuk növekedését a megkérdezett cégek 53 százaléka, az import növekedését 40 százaléka tartja valószínűnek.
A magyar üzleti környezet 2000. és 2005. közötti változásának értékelése
Az AmCham tagjai értékelték a magyar üzleti környezetet, a magyar gazdaság helyzetét és a benne rejlő növekedési lehetőségeket. A befektetők az üzleti környezetben a legkedvezőbb változásokat a következő három területen tapasztalták az elmúlt öt év során: (1) ipari infrastruktúra (2) munkaerőpiac (3) közlekedési feltételek (nemzetközi szállítási kapcsolatok, légi közlekedés, és az utak minősége).
1. A magyar munkaerő értékelése
A megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége szerint javult a munkaerő termelékenysége és a munkavállalók nyelvtudása. Ugyanakkor a cégek egy kisebb része enyhén erősödő ágazati és társadalmi konfliktusokat érzékel a munkaerőpiacon.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/2.jpg)
A befektetők még mindig nehezen találnak megfelelően szakképzett munkaerőt (42 százalék), megfelelő vállalkozói készséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalót, és műszaki hátterű menedzsert. Ezzel ellentétben szakképzetlen munkaerőt a megkérdezettek többsége könnyen talál.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/4.jpg)
A többi európai ország munkavállalóival összehasonlítva, a magyar fizikai dolgozók tudását és képzettségét szinte azonosnak ítélik. A megkérdezett vállalatvezetők a magyar fizikai dolgozókat kreatívabbnak tartják európai társaiknál, ugyanakkor kevésbé lojálisnak, és kevésbé motiváltnak is. A magyar szellemi munkát végző alkalmazottakat határozottan kreatívabbnak és képzettebbeknek illetve nagyon motiváltnak tartják, viszont őket is kevésbé lojálisnak ítélik, mint más európai ország magas végzettségű munkavállalóit.
2. Társasági adózás, és a foglalkoztatás költségei
Az elmúlt öt év változásait áttekintve a megkérdezett üzletemberek az egyik legnagyobb gondot a foglalkoztatással kapcsolatos egyre növekvő költségekben, illetve az adóigazgatás (adószabályok) hatékonyságának csökkenésében látják.
A társasági adózásról a vállalatvezetők véleménye kiegyensúlyozott: kicsit többen ítélik a változásokat kedvezőnek, mint kedvezőtlennek. A cégvezetők majdnem fele szerint a személyi jövedelemadózás kedvezőtlen irányba változott, míg kevesebb mint egyharmaduk szerint a változás pozitív volt.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/5.jpg)
3. Befektetésösztönzés
A válaszadók szerint cégeik egyre nehezebben kapnak társasági adókedvezményeket. A regionális befektetés-ösztönzőkről több hasznos információ áll rendelkezésre. A cégek több mint egyharmada nem értékelte a kutatás-fejlesztésre vonatkozó ösztönzők változását, ami azt mutatja, hogy a válaszadók egy részének ez nem központi kérdés, de akik válaszoltak, azok inkább kedvező irányú változást tapasztaltak a K+F ösztönzők területén. A befektetési kedvezmények megszerzésének folyamata azonban nem egyszerűsödött az elmúlt években.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/6.jpg)
4. Életkörülmények
A befektetők az életkörülményeket meghatározó bizonyos elemek kedvezőtlen irányú változását érzékelték. A válaszadók nagy része (66 százaléka) szerint a megélhetési költségek növekedtek, és főként ennek tulajdonítható ez az érzetük.
A megkérdezett üzletemberek közül többen érzik úgy, hogy romlott az oktatás színvonala, mint akik úgy gondolják, hogy javult. A megkérdezett AmCham tagok többsége (59 százalék) nem érzékelt változást személyes biztonságában.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/7.jpg)
5. Az általános szabályozási környezet romlása az elmúlt öt évben
A befektetők 44 százaléka szerint az általános kormányzati szabályozói környezet romlott az utóbbi öt évben. A cégek lényegében az üzleti környezet stabilitása szempontjából fontos valamennyi területen kedvezőtlen irányú változást jeleznek az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. Ez alól egyedül a környezetvédelmi szabályozás kivétel.
Az üzletemberek körülbelül egyharmada (29 százaléka) szerint lett kedvezőtlenebb a helyzet a korrupció terén. 11 százalékuk érzékelt javulást ezen a területen, 57 százalékuk szerint a helyzet változatlan. A válaszadók 38 százaléka szerint az üzleti szabályozás kiszámíthatósága romlott az elmúlt öt évben. Figyelmet érdemel, hogy a cégek mindössze 8 százaléka szerint javult a politikai környezet stabilitása, miközben 45 százalékuk szerint ennek éppen az ellenkezője történt.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/8.jpg)
6. Befektetői megfontolások, Magyarország versenypozíciója
A cégek több mint kétharmada gondolkodik további közvetlen tőkebefektetésben az elkövetkező öt évben. Az új befektetések 14 százalékát Magyarországra tervezik hozni. A felmérés szerint ezekért a tőkebefektetésekért a többi közép-kelet-európai ország lesz Magyarország legfőbb versenytársa, hiszen ez az országcsoport körülbelül ugyanolyan mértékben (13 százalék) részesedik majd ezen cégek befektetéseiből mint Magyarország.
Ahogy általában minden befektető, az AmCham tagvállalatai is – illetve azok anyavállalatai – telephelyeik áthelyezését is megfontolják, hogy a versenyből adódó kihívásoknak megfeleljenek. Összességében – valamikor a jövőben – a cégek 48 százaléka fontolgatja telephelye részleges vagy teljes áthelyezését. Minden ötödik válaszadó cég (18 százalék) tervezi telephelyének részleges vagy teljes áthelyezését a közép- és kelet-európai régión belül, míg 31 százalék más területre telepítené át vállalkozását, többek között Ázsiába és az EU- 15 országok területére. A cégek 13 százaléka Magyarországon belül tenné át működését egyik régióból a másikba.
7. Magyarország versenypozíciója a közép-európai régióban
Amikor a cégek Magyarország versenypozícióját Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával hasonlították össze, akkor a foglalkoztatás költségei és a vállalati adózás alapján egyedül Ausztriát ítélték kevésbé versenyképesnek.
A cégek az egyes országok versenyképességét néhány tényező összehasonlításával értékelték, s a Magyarországon dolgozó üzletemberek Csehország üzleti életének elemeit érezték leginkább hasonlónak a magyarországihoz. A különbség elhanyagolható, de a megkérdezettek szerint Csehország valamivel jobb üzleti környezetet biztosít. Szlovákia pedig egyértelműen vezet a befektetés-ösztönzők biztosítása, a társasági adózás szintjének és a foglalkoztatás költségeinek
csökkentése terén.
Ha még keletebbre tekintünk, a válaszadók jelentős többsége szerint Románia és Bulgária előnnyel bír Magyarországhoz képest a vállalati adózás és a foglalkoztatás költségeinek összehasonlításakor. A versenypozíció minden egyéb elemét tekintve viszont még mindig versenyhátrányban vannak Magyarországhoz képest.
Az üzletemberek mintegy harmada (31 százaléka) a mai Magyarországot vonzóbb, további 36 százaléka hasonlóan vonzó befektetési célpontnak ítéli, mint bármely egyéb lehetséges európai országot.
8. A magyar gazdasági mutatók előrejelzése
A magyar gazdasági mutatók várható alakulását tekintve, a megkérdezett üzletemberek alacsonyabb gazdasági növekedési ütemre számítanak az évtized második felében, mint az elmúlt öt évben: „csak” évi 3,3 százalékos növekedési ütemet jósolnak. Az üzletemberek szerint 2006 végére gyengülhet a forint: átlagosan 257 HUF/EUR illetve 215 HUF/USD közeli árfolyamot jósolnak
2005. júniusa és szeptembere között, mielőtt az euró bevezetési időpontja körüli polémia elindult, a megkérdezett üzletemberek 58 százaléka mondta, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozik az eurózónához, míg több mint egyharmada szerint erre csak 2010 után kerül sor.
![](https://www.penzcentrum.hu/upload/img/14.jpg)
9. Mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország még vonzóbb befektetési célpont legyen?
Arra vonatkozóan, hogy Magyarország mivel teremthetne vonzóbb üzleti környezetet, a cégek kívánságlistájának elején az adószint csökkentése (83 százalék) illetve a megfelelően képzett munkaerő jobb elérhetősége (76 százalék) áll. Szintén nagyon fontosnak ítélik az alacsonyabb foglalkoztatási költségeket (75 százalék) és a kisebb bürokráciát a szabályozásban (75 százalék). Ezt követi a magasabb növekedési ütem (71 százalék) és a kisebb korrupció (70 százalék) iránti igény. S végül, a munkaerőpiac deregulációja (65 százalék) és általában a piacok deregulációja (63 százalék) zárja a sort.