Abszolút hozamú alapok - új trend indulhat a hazai piacon

Ha megnézzük a befektetési alappiac fejlődésének elmúlt néhány évét, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. Korábban jellemzőek voltak az igen vegyes alapok nem egészen tiszta befektetési stratégiákkal, majd egyfajta tisztuláson ment át a piac. Létrejöttek a tiszta alapkategóriák, a befektetők egyre szélesebb palettából válogathattak. Kb. 3-4 éve részben a kedvezőtlen piaci tapasztalatokra reagálva indultak fejlődésnek az ún. garantált alapok. Ezen alaptípus fő jellemzője, hogy az alapkezelő (jellemzően az anyabankkal együtt) garanciát vállal a befektetett tőke visszafizetésére, sőt néhányan egy minimális hozamot is garantálnak az ügyfeleknek, mely a kockázatmenetes hozam alatt van. A biztosításnak tehát ára van, az alapok hozamát felülről jellemzően korlátozzák, emellett a derivatív termékek költsége is terheli az alap teljesítményét. A kockázatosabb piacok (részvény, árupiacok stb.) kínálta esetleges extra hozamok elérését többnyire az alapban levő opciós pozíciók teszik lehetővé.

A fejlett piacokon az utóbbi 1-2 évben egyre nagyobb népszerűségre tettek szert az ún. abszolút hozamú alapok. Ezek jellegzetessége, hogy a tőke megtartásának elsődleges célja mellett egy hozamcéllal is rendelkeznek, melynek tipikus formája egy kockázatmentesnek tekinthető kamat (pl. 6 hónapos USD Libor stb.) és ehhez kapcsolódó prémium (pl. 30 bp). Az alapkezelő tehát oly módon állítja össze illetve kezeli a portfoliót, hogy a befektetett tőke semmiképp ne vesszen el, emellett szélsőséges piaci körülmények között is a lehetőségekhez mérten a kockázatmentesnek tekintett kamatszintet vagy afeletti hozamot hozzon.

Az említett prémium mértéke attól függ, hogy az alap milyen befektetési politikát tekint sajátjának. Minél nagyobb a kockázatosabb termékek aránya a lehetséges befektetési eszközök között, annál magasabb a célnak tekintett hozam ill. prémium. A különböző abszolút hozamú alapok közül az ügyfél kockázatviselési hajlandóságának megfelelően választhat. A célnak tekintett hozamból többnyire egyszerű következtetni a befektetési politikára. Fontos különbség tehát a garantált alapokhoz képest, hogy az abszolút hozamú alapok nem garantál explicit sem tőkemegőrzést, sem valamilyen minimális hozamot, ugyanakkor a nagyon szigorú befektetési politika miatt törekszik a tőkemegőrzésre és a hozamcél elérésére biztosítási költségek terhe nélkül. Az abszolút hozamú alapok többségére (főként a kötvény- és pénzpiacra súlyozó alapok esetében) nem jellemző a túlzott volatilitás.

Aktív stratégia

Az abszolút hozamú alapoknál igen aktív portfóliókezelési stratégiával találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy a portfóliómenedzserek igen aktív eszközallokációs politikát folytatnak annak érdekében, hogy a piaci lehetőségeket minél jobban kihasználják, de a potenciális veszteségeket amennyire lehet elkerüljék. Az egyes eszközcsoportokon belül cél a minél teljesebb diverzifikáció a kockázatok megosztása érdekében, ugyanakkor az adott eszközcsoporton belül a portfóliókezelő a szegmens benchmarkjával is versenyezhet, mely egyfajta ösztönzés a minél jobb teljesítményre.

Nem a benchmarkkal kell versenyezni

A hagyományos aktív alapkezelési stratégiától eltérően a portfólió egészét nézve itt nem az a cél, hogy az alapkezelő "megverje" a referenciát (benchmarkot). Ezzel ellentétben inkább az alap hozamcéljának és az ehhez megfogalmazott kockázatnak megfelelő portfóliót tart, ami azt jelenti, hogy a hozamcélt sem jelentősen felülmúlni, sem alulteljesíteni nem szeretné. Ha a hozam tartósan alacsonyabb a célnál, akkor a portfóliókezelőnek agresszívebb stratégiát kell választani. A permanens felülteljesítés ugyanakkor szintén nem feltétlenül jó, hiszen az alapkezelő feltehetően olyan kockázatokat is felvállal, ami esetleg a korábban megfogalmazott befektetési politikával nincs teljesen összhangban. Az alapok esetében az alapkezelő meghatározhat egy maximális követési hibát, ami azt jelenti, hogy az alap tényleges hozam egy adott időszakban vagy annak átlagában a hozamcéltól egy adott értéknél (pl. 500 bp) nem térhet el jobban. Ha ez mégis megtörténne, az alapkezelő rögtön olyan átcsoportosítást köteles végezni, mellyel a sávba visszatér a hozam.

Portfólióépítés

Az aktív eszközallokációs politika igen jelentős háttérmunkát jelenthet az alapkezelő részéről. Az eszközallokáció egy top-down típusú megközelítésből indulhat, mely azt jelenti, hogy globális feltételek elemzése után meghatározásra kerülnek a főbb eszközcsoportok. Az értékpapírkiválasztás ezután már épp a fordított elv (bottom-up) alapján történik, az elemzés az egyes instrumentumokra irányul. Az alap céljainak megfelelően történik a portfólió optimalizálása, melynek fókuszát a tőkemegőrzés, a diverzifikáció, a dinamikus kockázatkezelés adja. A portfólió illetve az egyes eszközcsoportok folyamatosan stresszteszteknek vethetők alá, melyek a kockázatok potenciális hatásainak pontosabb vizsgálatát teszik lehetővé. Az alap teljesítményét napi monitoringgal követi az alapkezelő. Itt értékelik a különálló eszközcsoportok és az együttes portfólió hozamát is. Ha a céltól szignifikáns eltérés tapasztalható, a portfoliókezelő feltehetően azonnal beavatkozik, illetve a korábbi befektetési gyakorlatot felülvizsgálják.

Kinek jó ez?

Azt mondhatjuk tehát, hogy ezek a termékek viszonylag alacsony volatilitású alapok. Azok, melyek pl. kötvényekbe, pénzpiaci instrumentumokba fektetnek gyakorlatilag olyanok, mint a pénzpiaci alapok, csak a kockázatmentes kamatszinttel megegyező vagy annál valamilyen prémiummal magasabb hozamú befektetések. A garantált alapoktól eltérően tehát itt nincs biztosítás, de ennek díja sem rontja az eszközcsoport hozamát. Ezen alaptípus iránti kereslet az utóbbi időszakban jelentősen nőtt Nyugat-Európában. Az intézményi befektetők jelentős részének (elsősorban nyugdíjpénztárak, biztosítók) ez egy olyan lehetőséget teremt, mely az eszköz-forrás menedzsmentet nagymértékben leegyszerűsíti. Mind több nyugdíjpénztár tekinti befektetési alapelvnek, hogy piaci környezettől független stabil hozamot érjen el eszközein. A kockázatmentes hozamokat meghaladó permanens teljesítmény a háztartások és egyéb retail típusú megtakarítók számára is vonzó lehetőség.