Mit tehetnek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a tízéves várakozási idő után?

egyéni számlájukon lévő megtakarításukat és tagsági jogviszonyukat megszüntetve kilépnek a pénztárból. Az esetleges kilépésre annak ellenére mód van, hogy ezek az állampolgárok még nem feltétlenül érték el a nyugdíjkorhatárt.

Akik úgy határoznak, hogy további tagdíjat nem fizetnek, de eddigi megtakarításaikat az önkéntes nyugdíjpénztárban hagyják, azok azt - hozamokkal megnövelve - majdan nyugdíjas éveikben kapják vissza szolgáltatásként.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly elenyésző számban akadtak olyanok, akik a tíz év lejárta után felvették megtakarításaikat. A Felügyelet idén sem számít tömeges kilépési hullámra. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly kétszámjegyű nominális, illetve reálhozamot értek el.

Az önkéntes nyugdíjpénztár fő feladata a nyugdíjcélú megtakarítás előteremtése, s ezt a jogalkotó adóeszközökkel is támogatja. A nyugdíjkorhatár elérése előtt esetlegesen kivett befizetés - tehát a tőkerész - így jövedelemnek minősül és a pénztártagnak személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást kell utána fizetnie. Az évek során elért hozam viszont adómentesen felvehető.

A jogszabály szerint - némi további türelem árán - mégis lehetőség van a tőkerész adómentes felvételére is. Aki az előtakarékoskodás 12. évében veszi fel tőkéjét, annak az összeg kilencven százaléka után kell adót fizetnie, s az ezután következő időszakban évi tíz-tíz százalékkal csökken ez a fizetendő mérték. Ez azt jelenti, hogy 21 évi pénztártagság után a tag teljesen adómentesen juthat hozzá tőkerészéhez, még akkor is, ha nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha tehát valaki 1994-ben lépett be pénztárába, akkor 2004-ben vagy 2005-ben történő kivét esetén a teljes összeg után adózna, 2006-ban viszont már csak a kilencven százalék után. A teljes adómentességre e pénztártagnak 2015-ig kell várnia.

Ha valaki csak megtakarítása egy részét veszi fel a tíz éves várakozás lejárta után, tudnia kell azt is: a részleges kivétekre a jogszabály szerint csak három-három évente van mód. Nem lehet tehát évente igényelni az összeg egy részét.

Az önkéntes nyugdíjpénztárból a tag időlegesen úgy is kaphat pénzt, ha nem veszi fel megtakarításait. A pénztár ugyanis - ha alapszabálya megengedi - a tag egyéni számláján lévő összeg harminc százalékára rúgó összegű tagi kölcsönt nyújthat, legföljebb egy éves futamidőre. Ehhez azonban legalább három éves pénztártagságot kell igazolni.

A pénztártag - a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után - emellett egyéni számlakövetelésének legfeljebb ötven százalékát a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, ha rendelkezik arról, hogy a pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel.

A pénztártagoknak célszerű egyéni élethelyzetük alapján dönteni a pénztártagság fenntartásáról vagy az esetleges kilépésről a tíz éves várakozás után. A nyugdíjkorhatárhoz közelebb állóknak érdemes kivárniuk a nyugdíjkorhatár elérését, amikor adómentesen juthatnak hozzá a teljes megtakarításukhoz. Ha az adott állampolgár munkáltatói hozzájárulásként kapja tagdíját (s nem maga fizeti), minden bizonnyal kár lenne lemondania egy, számára adókímélő juttatásról. Fontos szempont, hogy az adott pénztár mennyire eredményesen sáfárkodott az előző években. A megfelelő költséghányadú, s jó hozamokat elérő pénztár hosszú távon is jó befektetésnek tűnik.