Befektetés-ösztönzés szlovák, cseh és román módra - mire figyeljünk?

2005.08.16 05:55
Tomboló adóverseny - Mit mutat a magyar valóság?

2005.01.07 09:06
Merre tart az adóverseny a kelet-európai régióban, s hol tart Magyarország?

Szlovákia - eseti jelleggel

A Hankook Tire dél-koreai gumiabroncs-gyár szlovákiai beruházási szándéka világított rá arra, hogy északi szomszédunknak gyakorlatilag nincs átgondolt, keretek (azaz kontroll) közé szorított beruházás-ösztönzési politikája. A Hankook mintegy 500 millió euró értékben tervezne beruházni, melyhez eredetileg a szlovák gazdasági miniszter a beruházási összeg 21%-ig terjedő összes állami támogatást ígért, melyet végül a kormány leszavazott a túlzott költségvetési megterhelésre hivatkozva. Jelenleg még nincs döntés az újabb támogatási csomag ügyében.

A szlovák költségvetésben tehát nincs külön meghatározva, hogy évente mekkora összeget szánhatnak a külföldi beruházók ösztönzésére, az egyedi megállapodások viszont kész tények elé állítják a kérdésekben illetékes kormányt, mely a Hankook-ügyhöz hasonló kockázatokkal jár. A befektetőknek sem kedvező, ha nem tudják, hogy nagyjából mire számíthatnak. Az egyetlen biztos fogódzó Szlovákiában az, hogy a négy legfejlettebb megyében minimalizálják a befektetőknek juttatott támogatásokat, ehelyett inkább a négy kevésbé fejlett megyébe (Eperjes, Kassa, Besztercebánya, Nyitra) próbálják csalogatni őket.

2005.08.04 10:05
A legújabb fejlemények a szlovákiai Hankook-beruházás körüli huza-vonáról

Csehország - 100 milliárdos pozitív szaldó a támogatás nyomán

A 2006 végéig még bizonyára érvényben maradó cseh befektetés-ösztönzési politika keretében a cégek kifejezetten kedvelik a legfeljebb 10 évre szóló társasági nyereségadó-mentességet. Az állam finanszírozza a befektetéshez szükséges munkaerő átképzését, emellett segít a megfelelő telephely kiválasztásában is. A legnagyobb ellenzéki párt, illetve a cseh gazdasági kamara meg akarja szüntetni a külföldi beruházóknak szóló jelenlegi ösztönzési rendszert.

A brünni Mendel Egyetem professzora, Václav Vyhíbal nemrég megjelent tanulmánya szerint 14 állami támogatást igénybe vevő nagyobb cég öt év alatt 4.4 milliárd korona (100 forint = kb. 12 cseh korona) támogatásban részesült, míg a vizsgált időszakban ezek a cégek adók és járulékok formájában mintegy 13 milliárd koronát fizettek be az államkasszába.

Amennyiben mind a 170, állami támogatásban részesült cseh céget figyelembe vesszük, akkor szakértők szerint a cseh költségvetés mintegy 100 milliárd koronás plusszal zárja a támogatással létrejött projekteket.

A jogszabályok értelmében Romániában a külföldi és belföldi befektetők azonos kedvezményeket élveznek a gazdasági növekedés, a hátrányos helyzetű térségek, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében.

Az 1 millió dollárnyi (mintegy 200 millió forintnyi) értéket meghaladó befektetések esetében - infrastruktúra-fejlesztés és új munkahelyek teremtése esetén - nem kell vámot fizetni a befektetésből származó bevételből vásárolt új technológiai eszközök után, emellett három évig adókedvezménnyel, illetve adómentesen lehet megvásárolni olyan ingatlant, melye a befektetéshez kapcsolódik, ezen túlmenően a befektetés értékének 20 százalékáig terjedő nyereségadó-kedvezmény is igénybe vehető.

A kkv-kat létrehozó, illetve fejlesztő magánbefektetőknek állami támogatás, illetve garantált hitel adható. (Kkv: 250 főnél kevesebbet foglalkoztat, éves árbevétele kevesebb 8 millió, vagy éves nyeresége kevesebb mint 5 millió euró.) Az évi 100 ezer eurós forgalmat el nem érő, és maximum 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozásoknak csak 3%-os nyereségadót kell fizetniük.

A hátrányos helyzetű térségek fejlesztése érdekében a román hatóságok 38 különleges gazdasági övezetet hoztak létre 10 évre szólóan, elsősorban a bányavidékeken: az itteni beruházások addig adómentesek, ameddig különleges övezetnek minősülnek. A szabadkereskedelmi övezetekben működő cégek 2006 végéig mentesülnek a nyereségadó megfizetése alól, emellett ÁFÁ-t sem kell fizetniük az övezeten belül folytatott tevékenység után.