Ez nem minden dolgozónak fog tetszeni? Komoly átalakítást terveznek a minimálbérnél, bérminimumnál

Megszületett a munkaadók és a munkavállalók között a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), mely szerint december 1-től 15 százalékkal növekedik a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. Az egyeztetésen azonban a jövőre vonatkozó alapvető változtatásokról is szó esett.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc arról beszélt a közleményük szerint, hogy a november 20-án aláírt dokumentum hosszú tárgyalássorozat eredménye. A munkaadók nagyon jelentős engedményeket tettek, hogy kompromisszumra jussanak, de ezt egy olyan gazdasági és üzleti helyzetben tették meg, amikor úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság éppen kilábal a recessziós időszakból. “A mutatók alapján bizakodóak lehetünk, hogy vége a recessziónak” - mondta.

Azonban a kereset- és bérnövekedésben a vállalatoknak továbbra is óvatos politikát kell folytatniuk. Szociális megfontolásokból a legkisebb keresetűeknek jelentősebb engedményt tettünk, mert a minimálbéreket némileg fel kell zárkóztatni az átlagbérekhez, ezért 2023. december elsejétől a minimálbér 15 százalékkal, havi bruttó 266 800 forintra, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 10 százalékkal, 326 000 forintra emelkedik. A jövő évre prognosztizált infláció 6 százalék, ami azt jelenti, hogy ez egy jelentős, 9 százalékos reálértéknövekedést jelent a minimálbérnél, de a garantált bérminimumnál is 4 százalékos növekedést tesz lehetővé

- tette hozzá. Az MGYOSZ alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szociális szempontú minimálbér-növekedés nem jelenthet referenciapontot vagy hivatkozási alapot a béremeléseknél, a jelenlegi gazdasági környezetben egy reális bérnövekedés valahol a jövő évre prognosztizált 6 százalékos infláció és a 10 százalék között van. Ez az a sáv, amiben a vállalatoknak érdemes gondolkodni, nyilván figyelembe véve a saját pénzügyi és üzleti helyzetüket, illetve a bérpiacon elfoglalt pozíciójukat is.

A minimálbér emelése a korábbi években mindig január 1-jén lépett életbe, ami idén a tervezettnél magasabb infláció miatt változott. “Ez egyszeri dolog, nem tervezünk ebből rendszert csinálni” – hangsúlyozta az alelnök.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a béremeléseket minden cégnél előre kell hozni. Ahol a dolgozók bére nem ebbe a két kategóriába esik, ott az emelés természetesen helyi döntés kell, hogy legyen

 - tette hozzá.

Rolek kitért a megállapodás 4. ponjtára is, mely azt vetíti előre, hogy a VKF-en belül a felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a mostani garantált bérminimum helyett egy ágazatonként vagy akár szakmák szerint differenciáltabb bértarifa rendszer irányába mozduljon el a jelenlegi struktúra.

Ennek az elveiről vagy a konkrét megvalósításról a jövő évben tárgyalásokat kezdünk. Ez egyelőre csak kezdeményezés, melyet megpróbálunk úgy kialakítani, hogy a munkavállalók érdekeit szolgálja. Ez egy nagyon komoly változás lesz, ami alapjaiban változtathatja meg a rendszert, és melynek nagyon sok feltétele van. Ez egy hosszú folyamat lesz, akár több évet is igénybe vehet. Mindenképp érdemes ezzel foglalkozni, de természetesen csak a vállalatok vezetőivel való egyeztetés után

- ismertette.