Szemet vetett a magyar vízkészletre Brüsszel: a jövőnk múlhat ezen a lépésen

A Régiók és Városok Európai Hete Európa minden részéről összehozza a régiókat és városokat, azok politikai képviselőit, tisztviselőit, szakértőit és tudományos szakembereit. Megmutatja, hogy hogyan tudjuk felhasználni az uniós forrásokat a polgárok mindennapi életének javítására. Idén kiemelt témaként kezelték a mezőgazdaság alkalmazkodási alternatíváit a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. Nem véletlenül: az aszály intenzitása 1990 óta fokozatosan nő, amely az elkövetkező években valószínűleg még jelentősebbé válik, ami komoly költségekkel és károkkal jár.

Miután a szakemberek tudják, hogy az éghajlatváltozás hatásait valószínűleg nem lehet elkerülni, ezért válik minden korábbinál fontosabbá a megfelelő mérséklési és alkalmazkodási intézkedések végrehajtása, mind a mezőgazdasági termelésre, mind a vidéki területek és régiók gazdaságára gyakorolt jelentős negatív hatás elkerülése érdekében. Ebben segíthet az úgynevezett LIFE ViVaCCAdapt projekt, amely egy átfogó stratégiát dolgozott ki a lehetséges megoldási alternatívák érdekében.

A projekt konkrét céljai a következők:

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai intézkedéscsomagjának meghatározása egy holisztikus megközelítés alkalmazásával, amely magában foglalja az együttműködést számos különféle ágazat szakértőivel, ideértve a mezőgazdaságot, az erdészetet, a hidrológiát, az idegenforgalmat és a várostervezést. A projekt figyelembe veszi a javasolt mezőgazdasági intézkedések által kiváltott lehetséges környezeti problémák szakértői értékelését;
• kísérleti döntéstámogató rendszer (DSS) létrehozása az öntözés és az ehhez kapcsolódó vízfogyasztás ésszerűsítése érdekében a Víz Keretirányelv követelményeinek megfelelően;
• bemutató központ a zöld szélfogók (GWB) telepítésének bemutatása érdekében, hogy jól láthatóvá váljon, hogy ezek milyen hatással vannak a talajminőség és a biológiai sokféleség fenntartására.

A brüsszeli workshopon ezeket a megközelítéseket ismerhettük meg közelebbről. Elsőként nézzük meg az az öntözés döntéstámogató rendszerének (Decision Support System for Irrigation: DSSI) működését, gyakorlati használhatóságát és az ezzel kapcsolatos, eddigi tapasztalatokat.

A rendszer javaslatot készít az öntözésre a növény és az öntözőrendszer típusa alapján, amihez több tényezőt vesz figyelembe: az időjárás előrejelzését, a talaj vízvisszatartó tulajdonságait. Az adatokat csomagokba gyűjti, majd ezeket egy úgynevezett TDR talajnedvesség mérő szonda a kommunikációs egységen keresztül elküldi a központi szervernek. A gazda telkén összegyűjtött adatok és az időjárás-előrejelzés adatai alapján a rendszer automatikusan kiszámítja az öntözéshez javasolt időt és a vízmennyiséget

– mondta el a beszélgetésen Patricija Štor, a szlovéniai ROD Ajdovščina Regionális Fejlesztési Ügynökség projekt-koordinátora.

Amikor a megfelelő eredmények rendelkezésre állnak, a gazdálkodó kap egy e-mailt az öntözésre vonatkozó ajánlással. A táblázat öt napos előrejelzéseket is tartalmaz a párolgásról, a csapadékról és az öntözővíz ajánlott mennyiségéről. A gazdálkodó egy grafikont is átnézhet, amely bemutatja a talajban az elmúlt öt nap mért vízmennyiséget, valamint a növények fenológiai fázisainak, tehát a különböző fejlődési időszakainak a változását. A gazdálkodók emellett egy webalapú felületen keresztül szintén hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, és minden eszközön megtekinthetik az őket.

A fák vagy cserjék, illetve ezek kombinációjának a mezőgazdasági vagy akár a városi területeken tervezett telepítése többféle céllal bír. Az úgynevezett zöld szélfogók úgy működnek, mint általában az egy vagy több fajból ültetett fák és cserjék ültetvényei, amelyek megvédik a táji területeket a vízveszteségtől, a talajeróziótól és a szélkároktól. A szélsebesség csökkentésével következésképpen csökkentjük a mezőgazdasági területekből származó víz párolgását. Ezek az ültetvények a hó és a zaj ellen is védelmet nyújthatnak, megóvhatják az épületeket, egyfajta védőkerítésként működhetnek, miközben a kisebb vadon élő állatok menedékhelyeként szolgálhatnak, tovább védhetik az épületeket a túlzott hőveszteségtől, de esztétikai szerepet is betölthetnek

– magyarázta a szakember a zöld szélfogók (Green Windbreaks: GWB) stratégiai elképzelés kapcsán.

Ahogy az a workshopon kiderült, a szélfogók telepítésének legfontosabb célja tehát a földterületek megóvása a széleróziótól és a nyílt mezőgazdasági területekről származó víz párolgásának csökkentése. Ezek mezőgazdasági célú létesítése azonban nemcsak a föld védelmét jelenti, hanem a mezőgazdasági termelés lehetséges növelését és javítását is. A szakemberek szerint egy sikeres szélvédelem mellett akár 30 százalékkal is növelhető az egyes mezőgazdasági növények hektárhozama.

Szlovéniában a projekt kísérleti programja során egy 1500 négyzetméteres vizsgálati területre több mint ezer darab, különböző fajta fát ültettek más és más telepítési módszerekkel annak érdekében, hogy meg tudják mutatni a gazdálkodóknak a zöld szélfogók gyakorlati hasznát és az általa elért eredményeket.