Kiderült a szupergazdagok legsötétebb titka: olyan eltitkolt vagyonuk van, amitől hátast dobsz

A jelentés szerint mintegy 3,55 billió dollárnyi (3,08 billió eurónyi) magánvagyon pihen adózatlanul és bejelentetlenül offshore számlákon. Ez az összeg nagyjából megegyezik az Egyesült Királyság teljes gazdasági teljesítményével. Emellett több mint kétszerese a világ 44 legkevésbé fejlett országa összesített GDP-jének. A rejtett eszközök koncentrációja rendkívül magas: leggazdagabb 0,1 százalék tartja kézben az adózatlan offshore vagyon mintegy 80 százalékát, vagyis körülbelül 2,84 billió dollárt. Ezen belül a legfelső 0,01 százalék részesedése eléri az 1,77 billió dollárt.

Christian Hallum, az Oxfam adószakértője elmondta, hogy az adóparadicsomok üzleti modellje továbbra is virágzik. A szupergazdagok ugyanis olyan vagyonkezelőket és könyvelőket alkalmaznak, akik "egyre ötletesebb megoldásokkal" segítenek kijátszani az adószabályokat. Az offshore pénzügyi vagyon 2023-ban becslések szerint elérte a 13,25 billió dollárt. Ez a globális GDP 12,48 százalékának felel meg, az adózatlan hányad pedig azóta nagyjából 3,2 százalékon stabilizálódott.

Az adóelkerülés elleni küzdelem egyik legnagyobb akadálya az automatikus információcsere-rendszer (AEOI) egyenetlen alkalmazása. Bár tavaly már 126 joghatóság csatlakozott a közös jelentéstételi standardhoz (CRS), a globális dél országainak nagy része továbbra is kimaradt. A "kölcsönösség" követelménye komoly gátat jelent a fejlődő országok számára. Nekik ugyanis először összetett rendszereket kell kiépíteniük a tényleges tulajdonosok azonosítására és az adattovábbításra, mielőtt saját állampolgáraik offshore vagyonáról információt kaphatnának. Ghána például 2014-ben írta alá a CRS-t, de csak 2022-ben kezdett adatokat kapni, miután becslések szerint egymillió dollárt költött a szükséges kapacitások kiépítésére.

Az offshore adóelkerülés mértéke felgyorsította a globális adóügyi együttműködés átalakulását is. Az ENSZ tagállamai 2024 novemberében elfogadták a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezmény mandátumát. Az érdemi tárgyalások 2025 elején kezdődtek meg, és várhatóan 2027-ig tartanak. A cél egy olyan új keretrendszer kialakítása, amely befogadóbb a jelenlegi, OECD által vezetett modellnél. Az Oxfam a globális vagyonadó bevezetése mellett egy nemzetközi vagyonnyilvántartás létrehozását is szorgalmazza. Ez a rendszer feltérképezné a tényleges tulajdonosi viszonyokat a különböző joghatóságokban. Emellett nyilvános adatbázisokat sürgetnek a fedőcégek és vagyonkezelői alapok mögötti valós tulajdonosok azonosítására.

Az EU Adóügyi Megfigyelőközpontja és a Norvég Adókutatási Központ közös adatbázisa, az Atlas of the Offshore World európai kontextusba helyezi a számokat. Az adatok szerint az uniós tagállamok közül Görögország áll az élen. Az ország offshore vagyona a GDP-jének mintegy 80 százalékát teszi ki, miközben a társaságiadó-bevételeinek 47 százalékát veszíti el az adóelkerülés miatt, ami európai csúcsnak számít. A veszteségek tekintetében Németország 29, Észtország 24, míg Franciaország és az Egyesült Királyság egyaránt 16 százalékkal követi. A görög vagyon nagy része Svájcban található. Svájc pedig Luxemburg, Ciprus és a Csatorna-szigetek mellett továbbra is az offshore vagyon elsődleges célpontja maradt.