Hatalmas fordulat jöhet Európában: tényleg Magyarország is így kapja majd a gázt?

Az Európai Bizottság kedden mutatta be a REPowerEU-ütemtervet, amely az Európai Unió teljes energetikai függetlenségét hivatott megalapozni Oroszországtól. A terv értelmében az EU fokozatosan megszünteti az orosz gáz és kőolaj importját, valamint kivezeti az orosz eredetű atomenergiát is.

Most eljött az ideje, hogy Európa teljesen megszakítsa az energiaügyi kapcsolatait egy megbízhatatlan forrással. Nem akarjuk azt sem, hogy a kontinensünkre érkező energia ára fedezze az Ukrajna elleni agressziós háború költségeit

- hangsúlyozta Ursula von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az ukrajnai háború egyértelművé tette a zsarolás, a gazdasági kényszerítés és az ársokk veszélyét, amit a REPowerEU terv révén diverzifikált energiaforrásokkal kívánnak orvosolni.

A Bizottság elvárása szerint a tagállamoknak az év végéig nemzeti terveket kell készíteniük, amelyekben részletezik, hogyan járulnak hozzá az orosz energiaimport fokozatos megszüntetéséhez. Az intézkedések összehangolt végrehajtásában a testület együttműködést ígért a tagországokkal.

A konkrét lépések között szerepel, hogy orosz gázt szállító szolgáltatókkal új szerződést nem lehet kötni, a meglévő azonnali szerződéseket pedig 2025 végéig meg kell szüntetni. Ezzel az EU már 2023 végére egyharmadával csökkentheti az orosz gázimportot, 2027 végére pedig teljesen megszüntetné azt.

A közlemény szerint 2025-től jelentősen bővülhet a globális LNG-kínálat, az EU pedig 2030-ig akár 100 milliárd köbméter földgázt is helyettesíthet alternatív forrásokkal. Az LNG-kapacitások 2028-ig várhatóan mintegy 200 milliárd köbméterrel nőnek, ami ötszöröse az EU jelenlegi orosz gázimportjának.

A kőolajra és a nukleáris energiára vonatkozó részletes jogalkotási javaslatok jövő hónapban várhatók. Ezek tartalmazni fogják a dúsított urán orosz importjára vonatkozó intézkedéseket és az Euratom Ellátási Ügynökség által az orosz nukleáris anyagokra vonatkozó új szállítási szerződésekre vonatkozó korlátozásokat.

A Bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy az intézkedéseket úgy alakították ki, hogy azok garantálják az EU energiaellátásának biztonságát, miközben enyhítik az árakra és a piacokra gyakorolt hatást.

A döntés elfogadásához minősített többség szükséges, így egyetlen tagállam önmagában nem tudja megakadályozni azt. Ha valamely tagország nem hajtaná végre az elfogadott jogszabályt, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene.