Megszólaltak az elemzők: erre számíthatunk a növekvő infláció miatt

Az EUR/HUF árfolyam a döntést követő fél órában 401 környékén mozgott: láthatóan magának a kamatdöntésnek nem volt hatása a forint árfolyamára, hiszen az a vártnak megfelelően alakult. Azonban Virág Barnabás alelnök relatíve szigorú kommentárjai miatt („a szolgáltató szektor árazási gyakorlata nincs összhangban az inflációs cél teljesülésével”) a forint átmenetileg erősödésnek indult a 3-kor kezdődő sajtótájékoztatót követően. Délután fél négy körül megközelítette a 400-as szintet a forint euróval szembeni árfolyama, ezt követően azonban ismét gyengülni kezdett, 4 óra után 401 fölé emelkedve az euró ellenében.

A mai kamatdöntés nem tartalmazott nagy meglepetést, azonban Virág Barnabás fontos jelzéseket tett a kilátásokkal kapcsolatban. Egyértelműen jelezte, hogy ha úgy adódik, az MNB-nek kamatot kellene emelnie. Ez arra utal, hogy ha a kockázati megítélés romlása, vagy az inflációs kép további romlása következne be, akkor nem a forint árfolyamának gyengülésére, hanem inkább a kamatok emelkedésére kellene számítani.

Ugyanakkor nekünk egyelőre nem ez az alapforgatókönyvünk: úgy látjuk, inkább huzamosabb kamattartás valószínű, egészen év végéig, amikor is beleférhet egy óvatos kamatcsökkenés, 6,25%-ra. Ehhez azonban arra mindenképpen szükség van, hogy az inflációs kép ne romoljon jelentősen tovább (tehát a februári, márciusi adatok mindezt ne írják felül, és tényleg beinduljon a dezinfláció), illetve a tengerentúlon is 4% alá tudjon csökkenteni a Fed.

Az inflációs előrejelzést az MNB várhatóan jelentős mértékben emelni fogja a márciusi döntéskor. Ez persze még függ a februári beérkező adatoktól, de mi a magunk részéről a kormányzati bejelentések miatt úgy látjuk, hogy a nemrég 4,6%-ra emelt, idei évi átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünk egyre optimistábbnak tűnik. A költségvetési hiánypálya is jelentősen feljebb kerülhet a bejelentések hatására: ellentételező intézkedések nélkül (SZJA-intézkedések, ÁFA-visszatérítés bevezetése, illetve a fegyverpénz kifizetése esetén) érdemben a GDP 4%-a felett alakulhat 2026-ban, miközben a kormány célja 2,9%.

Ugyanakkor a várható új hiánypálya még nem nevezhető drámainak, tekintettel a régiós országok akár még rosszabb (például Románia, Lengyelország) költségvetési hiányadataira. Egyelőre a piacok sem áraznak drámát: a forint nem gyengült, és az állampapírpiaci hozamok sem ugrottak meg.

Az Erste Bank elemzője sem lepődött meg

A Monetáris Tanács a februári kamatmeghatározó ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon. A jegybanki alapkamat továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50 illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott semmilyen meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak - olvasható Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző összefoglalójában. A döntést a tanács egyhangúan hozta, és csak a „tartás” opció volt az asztalon a mai ülésen.

A Monetáris Tanács állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ismertette a döntés hátterét. A helyzet értékelése – nem meglepő módon - az inflációval indult. A globális dezinflációs folyamatok tavaly ősszel kezdődő elakadása mellett az alelnök beszélt a vártnál magasabb hazai januári inflációs adatokról, ezen belül is a piaci szolgáltatások erős év eleji átárazásáról. Virág szerint nőtt a magasabb inflációs pálya kockázata, emellett kiemelte, hogy a szolgáltató szektor átárazásai, illetve az inflációs várakozások nincsenek összhangban az árstabilitás elérésével. A várakozások mérséklése, horgonyzása, a céllal való összhangba hozása így fontos feladata maradt a monetáris politikának.

Ami a globális piaci folyamatok alakulását illeti, a két nagy jegybank (Fed és EKB) kamatai között a különbség tovább nőhet, ami a feltörekvő piacok kockázati megítélése szempontjából kedvezőtlen, s ez is a további óvatosság mellett szól. A monetáris politika mozgásterét továbbra is az inflációs kilátások, a kockázati megítélés változásai és a pénzügyi piaci stabilitási szempontok határozzák meg.

A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása a januárival megegyező szigort mutatta: „A kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.”

A mai ülés után tehát összességében így a gyorsan változó és nehezen előrejelezhető közegben az óvatos megközelítést, és a szigorú monetáris politika fenntartásának szükségességét hangsúlyozta ismét az MNB. Figyelembe véve a szigorú álláspontot és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat mi sem várjuk a kamatcsökkentési ciklus újraindítását az elkövetkező hónapokban. Az év második felében nyílhat esetleg tér nagyon óvatos enyhítő lépésekre, amennyiben látszanak a dezinfláció újraindulásának a jelei, a fentebb említett kockázati faktorokban is érdemi javulás következik be és nemzetközi környezet mostani bizonytalanságai csökkennek.