Novák Katalin lemondott: így lehet új köztársasági elnöke Magyarországnak

Szombat este némileg váratlanul lemondott posztjáról Novák Katalin köztársasági elnök. Az ügy apropója, hogy nemrégiben kiderült, a köztársasági elnök a legutóbbi pápalátogatás alkalmával kegyelemben részesítette K. Endrét, akit a bíróság azért ítélt jogerősen börtönbüntetésre, mert megpróbált kiskorú áldozatokat rávenni arra, hogy vonják vissza vallomásaikat egy olyan ügyben, ahol egy gyermekotthon vezetője zaklatta őket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Erre senki sem számított: lemondott a magyar köztársasági elnök, Novák Katalin

A kegyelembotrány miatt megszakította katari útját Novák Katalin köztársasági elnök. Az elnök hamarosan beszédet tart, melyet élőben közvetít az M1.

Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik ezután? A köztársasági elnök lemondásának körülményeit szabályozó törvény szerint az alábbiak következnek ezután. A hivatalos szöveg szerint:

A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja még. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

Amennyiben a köztársasági elnök lemondása végleges, akkor új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. A törvény szövege szerint:

Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.

Érdemes tudni egyébként, hogy a köztársasági elnök a magyar fegyveres erők főparancsnoka is, de ami a legfontosabb

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

A választás menete a következőképpen történik:

29/B § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre tehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte. A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni. A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.