16 °C Budapest
Young supporter man watching football game on television sitting at home couch with ball beer and chips in stress dejected and disappointed for failure shouting and complaining. Emotional fan watching the game of your favorite team

Te is így töltöd a szabad estéidet? Ennek a hírnek nem fogsz örülni

2021. szeptember 17. 16:43

Egy friss tanulmány szerint a túl sok szabadidő éppen olyan romboló hatású lehet az általános elégedettségre, boldogságszintre, mintha túl kevés van. Az egyértelműnek tűnhet, ha valakinek túl sok a teendője, és kevés ideje van egy nap, amivel szabadon rendelkezhet, nem tesz jót a mentális egészségnek, és elégedetlenséggel tölt el. Mi viszont az ideális mennyiségű szabadidő? Mennyi a túl kevés, és hány óra a túl sok?

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Új kutatások szerint nem a minél több szabadidő a kulcs a kiegyensúlyozott, boldog élethez. Egy 35 ezer főt bevonó amerikai kutatás szerint ugyanis valóban van összefüggés a több szabadidő és a magasabb szubjektív jóllét között, azonban csak bizonyos pontig - írja a Huffpost. A túl sok szabadidő ugyanis rosszul hat a jóllétre, akárcsak az, ha túl kevés van.

Azok, akiknek naponta két órányi szabadidő rendelkezésükre áll, a tanulmány szerint jobban érzik magukat a bőrükben, mint azok, akiknek ennél kevesebb jut. Viszont azt is megállapították: akiknek napi öt óra, vagy annál is több szabadidő áll rendelkezésére, azoknál már csökken a szubjektív jóllét érzet. Ezek alapján az ideális szabadidő mennyiség napi 3-4 óra lehet. 

Ezek a megállapítások nem újkeletűek, és összefüggésben állnak a nyugdíjaskorba átlépők gondjaival is. Aki ugyanis nyugdíjas lesz minden átmenet nélkül, és nem készül fel erre lélekben, a rászakadó rengeteg szabadidő, és a munka hiánya miatt céltalannak kezdheti érezni az életét. Sok idős ember az ingerhiány és a napirend felborulása miatt esik depresszióba, vagy hamarabb leromlik a fizikai és mentális egészsége.

Nem mindegy, mivel töltöd a szabadidőd

Természetesen nem csak az számít, hogy napi hány órát tud az ember olyan dolgokra fordítani, amire csak szeretne. Van, aki el tud tölteni tartalmasan 2 órát, és azzal feltöltődik, másnak viszont 4 óra szabadidő sem elég a feltöltődéshez, mert nem azzal tölti ezt az időt, ami valóban hozzájárulhatna az elégedettebb élethez.

A kutatás arra is rámutatott, hogy azok nem szenvednek a sok szabadidőtől, akik produktív tevékenységekkel töltik azt, gyakorlással, tanulással, sporttal, stb. Aki viszont pl. csak tévézéssel tölti el rendszeresen a napi 3-4 óra szabadidejét, vagy más passzív tevékenységgel, annak nem növeli, csak csökkenti a jóllét-érzetét. Bár a kísérletnek ez a része csak hipotetikus volt, már több más kutatás is megállapított, hogy a mentális egészségre a "flow állapot", vagy más néven az "áramlat" van jó hatással.

Az, hogy az ember mit érez produktív tevékenységnek, természetesen rajta múlik. A "tévézés" is lehet ilyen, ha az a műsor ellát a megfelelő ingerekkel, és beindítja a gondolkodást. Lehetséges, hogy valakinek éppen a főzősműsorok adják meg a flow-élményt. A lényeg, hogy tudatosan keresse az ember azokat a tevékenységeket, amikben elmélyülhet szabadidejében, ezáltal feltöltődhet.

Érdemes olyan tevékenységeket is keresni, amelyek enyhítik a munkából, magánéletből adódó stresszt, jótékonyan kiegyensúlyozzák a napot. Van, akiket a főzés kapcsol ki, és emellett hasznos is - hiszen nem kell akkor megvenni a készételt ebédre. Másnak az olvasás vagy a játék nyújthat feltöltődést a munkából - például ha monoton, ingerszegény feladatai vannak. Ha valakinek az ülőmunka hátfájdalmakat okoz, akkor érdemes tornára szánni a szabadideje egy részét. Kezdetben ez terhesnek tűnhet, viszont miután rendszeresíti a napirendjében, nagyban hozzájárul majd a szubjektív jóllétéhez.

A szubjektív jóllét tehát függhet a körülményektől is, viszont a szabadidő is fontos tényező. Nem csak a mennyisége, hanem az is, mivel töltjük el az. A statisztikák szerint a magyarok nagyrészt nem különösebben elégedettek az életükkel.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Szubjektív jóllétben hátul kullogunk

Mit jelent ez a szubjektív jóllét? Magyarországon és Európában is rendszeresen végeznek olyan kutatásokat, amelyekben azt mérik fel: az ember hogyan értékeli saját életminőségét, egészségét, anyagi helyzetét, személyes kapcsolatait, stb. Tehát nem elfogulatlan, objektív szempontok szerint vizsgálják, hogy például hányan élnek szegénységben az adott országban, hanem szubjektíven, az egyéni vélemények alapján, ahogy az ember saját maga értékelné a helyzetét.

Az ilyen kutatások azért is fontosak, mert például hiába is mutatnák azt az adatok, hogy például egyre kevesebben élnek a létminimum alatt tárgyilagos szempontok, pusztán számok alapján - ha közben a lakosság egyre szegényebbnek érzi magát. Hiszen az egyéni tapasztalat és az objektív statisztikák különbségei közelebb visznek a valóságos helyzethez.

Az utolsó kutatás a szubjektív jóllétről Európában 2018-ban készült. Ez alapján az írek voltak a legelégedettebbek az életükkel: a lakosság 45 százaléka. Az Uniós átlag ettől jócskán elmarad: csak 25 százalékos, a magyar adat pedig még siralmasabb: 13,1%. A sorban mögöttünk már olyan országok következnek, mint Szerbia, Bulgária, vagy Albánia. A szomszédos országok közül Ausztria (39,7%) az élmezőnyben, Szlovákia (27,5%) az EU-átlag felett, Románia (24,7%) és Szlovénia (24,6%) pedig csak kevéssel alatta vannak a rangsorban.

Ami a személyes kapcsolatokat illeti, jobb a magyar arány (33,7%), viszont az unióstól (41,1%) így is elmarad. A munkával kapcsolatos elégedettségben sem vagyunk olyan vészesen rossz helyen a többi országhoz képest, viszont ami az anyagi helyzetet illeti: az eredmény (5,7%) egészen siralmas. Bár külön nem tért ki ez az adatsor a szabadidőre, az általános elégedettséghez indikátorként azt is hozzátették.

A járvány a szabadidő mennyiségét is átalakította, és az eltöltésének is korlátokat szabott, vagy éppen új lehetőségeket mutatott meg. Az már biztos, hogy a szabadidő eltöltése átalakult, az viszont kérdéses, hogy többen tudják-e az feltöltődéssel, flow-tevékenységgel tölteni. Ez azért is lenne rendkívül fontos, mert ugyanakkor a járvány a mentális egészségre erősen negatív hatást gyakorolt világszerte, ezért különösen fontos a szabadidőt - bármennyi is álljon rendelkezésre - legalább részben a lelki egészségmegőrzésre fordítani.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?