Durvul a helyzet a Temu körül: elképesztő, amit csinálnak, hamar letarolták a magyar vásárlókat

Ez alalommal először ismerteti a TEMU online kereskedelmi vállalat első negyedéves magyarországi teljesítményét (rendelések száma, forgalom, vásárló bázis), valamint beszámolunk a hazai kereskedelmi piacra tett hatásáról is. Az eseményen részt vett Rácz Anna, a Mastercard marketing specialistája, Mondovics Péter, a Mastercard marketing menedzsere és Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója.

Madar Norbert kezdte a prezentáció ismertetését. "Az e-kereskedelem nehéz időszak előtt áll. A COVID idején úgy tűnt nincs fogás az e-kereskedelmen, de azóta ez erősen megváltozott" - jelentette ki Madar Norbert. Majd hozzátette, hogy a COVID idején 40%-os növekedést volt tapasztalható ("bárki feltehette a kezét, magától növekedett a piac"), de azóta nem triviális a növekedés a piacon. 

9,8%-ot tesz ki az e-kereskedelem a gazdaságból. Egy átlag online vásárló egy évben átlagosan nagyjából havonta 2-szer rendel a netről. De azt is tisztázni kell, hogy a digitális tranzakciók fogalma egy nagyon tág fogalom, a repülőjegy vásárlás, ételrendelés, parkoló foglalás is az e-kereskedelembe sorolható. Az online kiskereskedelem az, amikor valamilyen csomagot rendelünk a netről, viszont ebbe az is beletartozik, ha külföldről rendelünk. 

3,9 millió fő rendelt tavaly online, ez januárra +300 000 fővel nőtt, ami nagy részben a TEMU-nak köszönhető. De ez a 300 000 fő rutintalan első vásárló (idősek). 

82 milliószor rendeltek magyar vagy EU-s webshopból, ezeknek a rendeléseknek az átlagos kosárértéke 17 900 forint volt. Hiába a tavalyi magas infláció, nem csökkent jelentősen a rendelések száma. Inkább az figyelhető meg, hogy kevesebb terméket raktak a kosárba (3-4 termék) a fogyasztók.

Tehát nem az online rendelések száma csökkent, hanem az egyszerre rendelt termékek száma. 

Műszaki cikket rendelünk a legtöbbet, közel 295,8 Mrd forint értékben, a divat a második, az élelmiszerek a harmadik. Azonban a legnagyobb növekedés az élelmiszereknél látszik, több mint 20%-al. Azonban nagy valószínűséggel a divat fogja átvenni a vezető pozíciót, mivel a műszaki cikkek frekvenciája jóval kisebb; egy hűtőt évekig használunk, míg ruhát, cipőt többször is vásárolhatunk.

A magyar e-kereskedelmi piac összetételéről Mondovics Péter számolt be. A külföldi kereskedőkkel való küzdelem nagy kihívás a magyar vállalkozásoknak. Tehát a magyar webshopokat kell felkészíteni arra, hogy kilépjenek a nemzetközi piacra, hogy tudják tartani a lépést. 

Kiberbiztonság fontosságáról is részletes beszámolót tartott a Mastercard marketing menedzsere. A fogyasztókon túl, maguk a kkv-kat támadják és az látható, hogy a tudatosság igen alacsony. Akár 8 hét is lehet, mire reagál egy-egy kkv a kibertámadásra. Azonban a tavalyi évhez képest látható némi tudatosság növekedés. 47%-ban túlterheléses támadás éri a vállalkozásokat, 28% visszaélés a közösségi média felületekkel, 27% adathalászat és 15% weboldal klónozás. 

A fizetési részről Rácz Anna beszélt. Az utánvétes fizetés a leginkább jellemző, ez 93%-ban jellemzi a vásárlásokat, de az online kártyás vásárlás is felzárkózik az utánvéthez, közel 87%-a választja ezt a lehetőséget a fogyasztóknak. Az MNB-vel közösen felmérte a Mastercard a kkv-k között, hogy mennyire vannak tisztában a online fizetés költségével.

Minél kisebb egy kkv-nak az árbevétele, annál kisebb annak a valószínűsége, hogy felmérik a fizetési szolgáltatás költségét. 

Végül Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója foglalta össze, hogy mi változott az elmúlt években.

A vásárlás elkezdett globalizálódni

- magyarázta, majd kifejtette, hogy azt lehet látni, hogy ha egy weboldalon magyar forintban és magyar szöveggel vannak az adatok, a fogyasztókat nem érdekli, hogy milyen nemzetiségű az oldal. Emiatt a magyar kkv-k kereskedelme csökkent, mert a vásárlók elkezdtek külföldről rendelni. 

A csomagok kézbesítésének helyszínéről elmondták, hogy a házhoz szállítás a legnépszerűbb 71%, 20% pedig a házon kívülre kérés. Ezen 20%-on belül pedig 60% kéri csomagautomatába a csomagját. 

TEMU hatás

2023 szeptemberben indult a magyar TEMU, idén áprilisra 1,28 millió fő legalább egyszer rendelt TEMU-ról. Az látható, hogy a vásárlási tendencia folyamatosan nő, és az elmúlt közel 9 hónapban exponenciális növekedést mutat.

Év végére ez a szám 10 millióra is nőhet jelen becslések szerint, amivel Magyarország vezető e-kereskedelmi webshopja lesz. 

Ez a pénztömeg pedig a magyar vállalkozások kasszájából fog hiányozni, ami nagy valószínűséggel soha nem lesz pótolva. Ez pedig nem csak a webshopokra igaz, de a helyi láncokra is, mint a Lidl, Penny stb. De ez a tendencia mindenhol így néz ki, az összes nyugat-európai ország piaca megsínyli a kínai gigawebshop működését, és tönkreteszi a helyi piacokat.

A problémát, ha az EU-hoz visszük, az is több év átfutást igényel, mire bármilyen intézkedés és korlátozás bevezetésre kerül, ez alatt pedig bőven megkeresi magát a TEMU a helyi kkv-k kárára. Szankciók helyett a helyi gazdaságokat kell fejleszteni úgy, hogy vonzóbb legyen a fogyasztók számára a magyar oldalak használata. Az ügyfélélmény javítása és jobb marketing segíthet a helyi webshopok helyzetén.