Özönlenek ezekre a vidéki településekre a magyar családok: ilyen házakat vesznek fillérekért

A Pénzcentrum magyar települések lakosságszám-változásával foglalkozó cikksorozatának első részében a legkedveltebb településekkel, második részében a legnépszerűtlenebbekkel foglalkoztunk. Most a sorozat harmadik részében kifejezetten azokat a településeket vizsgáltuk, ahol felvehető a falusi csok. A múlt év végefelé derült csak ki, hogy meghosszabbítják az igénylési határidőt, így 2024-ig felvehető a falusi csok. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint változott a településlista is, a 17/2016. (II. 10.) rendelet
a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről 2. mellékletében található új listában 2630 település kapott helyett. De vajon ezekben hogyan változott a lakosság száma az elmúlt években? Melyek a leginkább és legkevésbé kedvelt települések? Mutatjuk.

A Belügyminisztérium friss lakosságnyilvántartási adatai szerint azon a 2630 településen, ahol igényelhető a falusi csok, az állandó lakosok száma egy, illetve öt év alatt egyaránt csökkent. Az átlagos csökkenés mértéke 2022. január 1-ről 2023. január 1-re 0,12 százalék, 2018-as adatokhoz viszonyítva pedig 1,51 százalék volt. Az állandó lakosság csökkenésének mértéke egy év alatt viszont így is kisebb volt, mint az országos átlag: Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9 804 022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Az is kiderült az adatokból, hogy míg Budapesten és a városokban csökkent, a nagyközségekben, községekben átlagosan nőtt a lakosságszám - csakhogy a falvakban sem mindenhol igényelhető a falusi csok - melynek elsődleges célja éppen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok feltartóztatása lenne.

A friss statisztikák alapján az elmúlt egy, illetve öt évben egyes településeken ugrásszerű növekedés tapasztalható. Főként a törpefalvakban nőtt nagymértékben az állandó lakosok száma, mely nemcsak a beköltözőket, hanem a született gyermekeket is takarja. A TOP50-es listán főként Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas vármegyei települések találhatók. Az egyéves növekedési rangsorban az első helyet holtversenyben Debréte és Balgad szerezte meg, a harmadik Zsujta lett. A legnagyobb települések ebben a listában a Vas vármegyei Meggyeskovácsi, és két Győr-Moson-Sopron vármegyei település: Rábacsanak, valamint Markotabödöge:

Az ötéves időtávban hazánk legkisebb lakosságszámú településeként számontartott Iborfia érte el a legnagyobb növekedést, hiszen megduplázódott a lakosok száma 2018 óta: 9-ről 18-ra nőtt. Viszont a közhiedelemmel ellentétben már nem Iborfia a legkisebb település, ugyanis 2022-ben már megelőzte Debréte, és Iborfia 2023-ban sem vette vissza a "vezetést". Második a lakosságszám növekedést tekintve Sénye és Zalaköveskút - mindhárom település az ötéves toplistán Zala vármegyében található. Itt sem találunk túl nagy lélekszámú csok-településeket, a legnagyobbak: a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornyosnémeti, a veszprémi Lovas, a vasi Csipkerek, valamint a Győr-Moson-Sopron vármegyei Hövej.

Nem állt meg a lakosság csökkenése

Nemcsak a növekedést, hanem a csökkenést is érdemes szemügyre venni. Az egyéves listában itt is főként törpefalvak kaptak helyet, az élen a borsodi Nyésta, zalai Csertalakos és a szabolcsi Kishódos végzett. Az 50 felsorolt település közül 12-ben legalább 10 százalékkal csökkent a lakosok száma. Az 50 közé pedig azok jutottak, amelyek 6 százaléknál nagyobb csökkenést mutattak. A legnagyobbak közülük a vasi Peresznye, a nógrádi Egyházasdengeleg és a veszprémi Köveskál:

Az ötéves TOP50-ben minden településen legalább 14,5 százalékkal kisebb az állandó lakosság, mint 2018-ban. Köztük a legnagyobb csökkenést a Zala vármegyei Lasztonya könyvelhette el 42 százalékkal. A szabolcsi Kispalád és a borsodi Tornakápolna végeztek a második és harmadik helyen. Ebbe a rangsorba már több nagyobb település is bekerült, mint Lónya, Barabás, Beregsurány, vagy Bodrogkeresztúr, azonban 2023-ban már egyik helyen sem laknak 1000 felett.

Hódít a falusi csok az agglomerációban?

A korábbi elemzésekből és a falusi csokos településlistából is az derül ki, hogy a lakosságszám növekedés főként olyan kistelepülésekre jellemző, amelyek az agglomerációhoz tartoznak, jó infrastruktúrával rendelkeznek. Ezek közül is kiemelkednek a Pest vármegyei települések. Megvizsgáltuk ezért, hogy ezek közül hol nőtt a leginkább a lakosságszám, viszont ebben az esetben számszerűen és nem százalékosan vizsgáltuk a növekedést. Ez alapján elmondható, hogy egy év leforgása alattra legtöbben Sződre, Szentmártonkátára és Tápiógyörgyére költözhettek:

A grafikonon az is látszik, hogy ez a lakosságszám-emelkedés arányaiban mit jelentett egy, illetve 5 év alatt (ezt jelöltük a pontokkal). Az ötéves listát szintén Sződ vezeti, így biztosan az egyik legnépszerűbb célpont az agglomerációban. Tápiógyörgye pedig ez esetben második, a harmadik helyre pedig Szigetújfalu jött be.

A falusi csokot általánosságban sikeres intézkedésnek tartják, amely képes volt meggátolni egyes településeken az elnéptelenedést, azonban nem mindenhol fejtett ki ilyen hatást. Látható, hogy jónéhány települést a kedvezmény sem tudott újra népszerűvé tenni. Azt is fontos látni továbbá, hogy egyes településeken valószínűleg akkor is fellendült volna a betelepülés, ha egyáltalán nincs a falusi csok, ezt azonban lemérni nem lehet.

Mi a falusi csok?

A családi otthonteremtési kedvezmény egy speciális típusa a falusi csok, ami a tanyák, valamint bizonyos kistelepüléseken lakások és házak vásárlásához, felújításához és korszerűsítéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. A támogatás összegének fele fordítható csak az adott ingatlan megvásárlására, míg a fennmaradó részt korszerűsítésre és/vagy bővítésre kell költeni. Egy gyermek vállalása esetén 600 ezer forint, két gyermek esetén 2,6 millió forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint támogatás igényelhető. Felvehető a csok csak felújításra, korszerűsítésre is - ebben az esetben az említett összegek fele igényelhető.

A falusi csokot igényelhetik élettársak, házastársak, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők egyaránt. Jövőben születendő (vállalt) gyermek után igényelt támogatást csak házasok igényelhetnek, amennyiben az igényléskor legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét.