Ennyit a durva béremelésekről: Magyarország az EU 3. legszegényebbje

A jövedelem és a vagyon társadalomban való elosztásának módja meghatározza, hogy az egyének milyen mértékben férnek hozzá a nemzetgazdaságon belül megtermelt javakhoz és szolgáltatásokhoz – írja legfrissebb jelentésében az Eurostat. Ennek kifejezésesére ráadásul vannak mérőszámaink is. És ezek közül az egyik legfontosabb az egy lakosra jutó vásárlóerő-standardban (PPS) kifejezett medián ekvivalens rendelkezésre álló, tehát nettó jövedelem (továbbiakban: rendelkezésre álló jövedelem).

Hogy tisztázzuk, ebben a fogalomban a vásárlóerő-standard egy olyan fiktív valutát jelöl, amit azért hoztak létre, hogy a használatával kiküszöböljék a különböző országokban jelenlévő árszínvonal-különbségeket. Ennek a használatával tehát nem kell többé azon lovagolni, hogy persze Hollandiában magasabbak a bérek, de drágább a közlekedés, albérlet és a többi. Az 1 PPS tehát minden országban ugyanakkor egységet jelöl, mintha mindenhol minden ugyanannyiba kerülne.

Másik fogalmunk a medián kereset. Ez az átlaggal szemben jobban képes megmutatni egy társadalom valós anyagi helyzetét. Ez a szám ugyanis azt mutatja meg, hogy az összes kereső lakos közül mekkora a bére annak, aki a sor közepén áll. Tehát a medián bér azt mutatja meg, hogyha például egy országban van 4 millió dolgozó, akkor a két milliomodik mennyit keres. Ergo, megtudjuk azt, hogy ennél a bérnél 2 millióan kevesebbet, két millióan pedig többet keresnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

600 ezres kezdő fizetéssel várják a jelentkezőket ezekben az IT-szakmákban: seniorként a milliós bér sem ritka

Az IT menedzsment dolgozói bruttó 450 ezer - 1,9 millió, a szoftverfejlesztők 600 ezer - 2 millió, az adatbázis-adminisztrátorok pedig 600 ezer - 1,6 millió forintot kereshetnek.

Mi a helyzet az EU-ban?

A legfrissebb összehasonlítható adatok (2020) szerint 2020-ban a rendelkezésre álló medián jövedelem egy lakosra vetítve átlagosan 17 871 PPS volt az EU-ban. Az EU-tagállamok között azonban igencsak jelentős különbségek mutatkoznak. A lista két vége igencsak beszédes, a luxemburgi 28 675 PPS-től a romániai 7 724 PPS-ig terjedt. Ez azt jelenti, hogy egy olyan állapot mellett, ahol mindenkinek, minden ugyanannyiba kerülne, akkor a luxemburgi országos fizetési lista közepén álló embernek 3,7-szer több nettó keresete lenne, mint a romániai fizetési lista közepén állónak.

Jól látszik a grafikonon, hogy a sereghajtó Romániától alig marad el Magyarország. Hazánkban ugyanis a rendelkezésre álló jövedelem 9 699 PPS, ami a harmadig legkevesebb a 27 tagállam között.

Ez azt jelenti, hogy a két évvel ezelőtt adatok szerint az EU harmadig legszegényebb országa Magyarország volt.

Az életszínvonalunk a számok alapján legközelebb a szlovákokéhoz és a görögökéhez van, de például nyugati szomszédunktól, Ausztriától gyakorlatilag egy világ választja el a magyarokat. Ott ugyanis a medián rendelkezésre álló jövedelem 23 334 PPS, ami 2,4-szer magasabb a magyarnál. Tehát ugyanolyan árak mellett, kiküszöbölve az árszínvonalbeli különbséget az összes osztrák dolgozó középső keresője gyakorlatilag 2,5-szer többet keres, mint a középső magyar. És mindez egy olyan mértékegységben van megadva, ami olyan fiktív körülményeket teremt, mintha Ausztriában és Magyarországon is ugyanannyiba kerülnének az élelmiszerek, a lakhatás az energia és a többi.

Ha megnézzük a táblázatot, akkor a lista élén találjuk még Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Dániát és Finnországot is. De az EU átlag feletti színvonalon élnek még a svédek, írek, franciák, máltaiak és ciprusiak is. Olaszország viszont ha nem is sokkal, már elmarad az EU-átlagtól. Utánuk még olyan országok következnek 15 ezer PPS felett, mint Szlovénia és Spanyolország. Innentől pedig lefelé 10 000 PPS-ig a többi állam, kivéve a legszegényebb románokat, a második legszegényebb bolgárokat és a harmadik legszegényebb magyarokat. Az utolsó 3 országban ugyanis a rendelkezésre álló jövedelem mértéke nem éri el a 10 000 PPS-t.

Mi történt 5 év alatt?

A számokat látva érdemes megvizsgálni, hogy mi történ 5 éves távlatban 2015-2020 között. Ha ezt megtesszük, azt látjuk, hogy mindössze négy EU-s országban csökken a rendelkezésre álló jövedelem. Ezek az országok sorrendben: Franciaország, Szlovákia, és Svédország. Ebből a három országból kettőben bőven több még így is a rendelkezésre álló jövedelem, mint az EU-s átlag. Szlovákiával kapcsolatban meg az az érdekes, főleg a magyarok számára, hogy bár az elmúlt 5 évben ott csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, Magyarországon hiába a növekedés, még így is előttünk vannak.

De mekkorát is növekedett a magyarok rendelkezésre álló medián jövedelme 2015-2020 között? Egészen pontosan 22,5 százalékkal. Ez azonban messze nem a legnagyobb növekedés volt. A legnagyobbat a román jövedelmek növekedtek, egészen pontosan 77,3 százalékkal. De rögtön utánuk következtek a litvánok és a lettek. Előbbiek esetében a rendelkezésre álló medián jövedelem 52,1 (!), utóbbiak esetében 40,1 százalékkal. De a magyarokat ezen a téren verték még az észtek, a horvátok, a lengyelek, és még a bolgárok is. Hét országban tehát a jövedelmek növekedése is nagyobb volt, ezek ráadásul nem az elitbe tartozó országok, hanem az EU-s átlag alattiba lévő országok voltak.

Érdekes egyébként, hogy 2015-ben szinte teljesen azonos volt Magyarországon (7 919) és Litvániában (8 092) a rendelkezésre álló jövedelem összege, sőt Lettországban (8 251) is csak 300 PPS-sel volt magasabb. A Baltikum országai azonban a rendelkezésre álló jövedelem tekintetében 5 év alatt dupla akkorát tudtak növekedni, mint a magyarok.