Sok magyar sétál bele a rejtett munkahelyi csapdába: ha ezeket a jeleket látod, azonnal menekülj

Mindannyian törekszünk arra, hogy kerüljük a toxikus kapcsolatokat, de ha a munkahelyünk toxikus, akkor is felismerjük a helyzetet? Az első pár nap alatt már láthatunk intő jeleket arra, hogy a munkahelyünk korántsem lesz tökéletes, sőt a kollégák viszonya, és az irodai hangulat mérgező is. Minél tovább maradunk egy ilyen munkakörnyezetbe, annál nehezebben lépünk ki belőle, annál nehezebb lesz munkahelyet váltanunk.

A toxikus munkahelyi környezet azonban nem csak az önbizalmunkat, de a mentális egészségünket is gyorsan leépíti, hiszen ha napi szinten úgy tekintünk az irodára, mint egy veszély zónára, ez gyorsan vezethet kiégéshez, depresszióhoz is. Mary Abbajay a Careerstona Group vezetője szerint ha túl sokáig maradunk egy ilyen helyzetben, ezt az önbizalmunk is bánhatja, sőt, egy ponton úgy érezhetjük, hogy nem vennének fel minket máshova dolgozni, esetleg mi reagáljuk túl a helyzetet. Csak az Egyesült Államokban az éves egészségügyi kiadások 8 százalékáért felelősek a rossz munkahelyek, és mintegy 120 ezer ember haláláért felelős az itt szerzett stressz és depresszió, fejtette ki Jeffrey Pfeffer a Huffpostnak, akik a toxikus munkahelyek legfőbb ismertetőjeleit szedték össze.

Ha ez fogad az első napodon, menekülj!

Bár az első napon nehéz következtetéseket levonni, vannak olyan jelek, amelyek már ekkor utalhatnak arra, hogy toxikus a munkahelyi légkör. Ami már az első napon árulkodhat, az az, ha az új munkatársaink nem mutatkoznak be, nem vonnak be minket a napi teendőkbe, nem társalognak velünk. Ez a távmunkában is érezhető, ha a Zoom hívás során senki nem üdvözöl minket, nem mutatnak be minket, ez is mutathatja azt, hogy leendő munkatársaink már ahhoz is fáradtak, hogy eljátszák, hogy izgatottak. Sokat elárulhat az is, ha a munkatársaink akár egymással, akár az ügyfelekkel sértően beszélnek, illetlenek,és ezt senki nem jegyzi meg.

A megkérdezett szakértők szerint a legnagyobb különbség a stresszes munkakörnyezet, és a mérgező munkakörnyezet között az, hogy utóbbi normalizálja az emberekkel való tiszteletlen bánásmódot. A rosszindulatú, tiszteletlen bánásmód hosszú távú szemlélőjeként mi is megváltozunk, hiszen ez a viselkedésmód ragályos. A Journal of Applied Psychology folyóiratban közzétett kísérletsorozat során a kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik szem- és fültanúi voltak a munkahelyi durvaságoknak, idővel ők is durvává, ellenségessé váltak.

Ha ezt a viselkedést tolerálják a munkahelyén, ez azt jelenti, hogy ez a normális számukra. Amennyiben a főnök viselkedik így a beosztottakkal, az még nagyobb jel arra, hogy jobb kerülni ezt a munkahelyet

- tette hozzá Abbajay, aki kiemelte, hogy ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkatársaink előszeretettel pletykálnak előző munkatársakról.

Túl nagy a fluktuáció

A rossz munkahelyi kultúráról árulkodhat az is, hogy hatalmas a fluktuáció, jönnek-mennek a munkatársak, senki nem marad pár hónapnál tovább.

Ha egy éven belül Ön már a harmadik személy, aki betölti a pozíciót, az nem lehet véletlen. Amennyiben ezt már az első napon megtudja, és nem az interjú során, az annak a jele, hogy a menedzser szándékosan visszatartotta ezt az információt

– tette hozzá Gregory Tall, karrier tanácsadó, aki kifejtette, hogy munkát keresni nehéz feladat, sokan igyekeznek kitartani egy-egy pozíciónál, így valóban árulkodó lehet az, hogy gyorsan cserélődnek a munkatársak. Arra is figyeljünk, hogy mire büszke a cég, akiknél elkezdtünk dolgozni, ugyanis lehet, hogy olyan dologra büszkék, amire egyáltalán nem kellene, hogy azok legyenek.

Az egyik legszembetűnőbb jel arra, hogy munkahelyünk hangulata toxikus az az, ha már az első napunkon kiderül, hogy a feladatunk gyökeresen más lesz, mint amibe beleegyeztünk az interjú során. A betanítási időszakban már kiderülhet, hogy nem világos a szerepünk, nem vagyunk biztosak abban, hogy mi a feladatunk, sőt akár olyan munkafeladatokat is elvégeztetnek velünk, amiről szó sem volt.

Ha a megbeszéltektől eltér a munkakörünk, a fizetésünk, a munkaidőnk, gyaníthatjuk, hogy mérgező munkahelyre kerültünk

- tette hozzá Tall. Ez mutathatja a létszámhiányosságot is, hiszen az új emberekre helyezik azokat a feladatköröket is, amelyekre ők nincsenek felkészülve. Ha pedig így vallunk kudarcot, olyan munka alapján bírálnak el bennünket, ami nem is a mi feladatunk lett volna. Amennyiben az első napunkat már idegesen fejezzük, és előre félünk a következő munkanaptól, ez lehet a legnagyobb jele annak, hogy nem kerültünk jó helyre. Nagy a különbség az első napi idegeskedés, és a rettegés között, így ne hagyjuk figyelmen kívül azt,  hogy hogyan érezzük magunkat munkatársaink közelében.

Felmondási hullám Magyarországon

A távmunka során sokan jöttek rá arra, hogy nem szeretik a munkahelyüket, többre vágynak és váltani szeretnének. Ez a hullám Magyarországot sem kímélte, mint korábban írtunk róla hazánkban is sok magyar dolgozónak nyílt ki a szeme a járvány alatt, egyre többen hagyják el jelenlegi munkahelyüket. A legfőbb ok a kihívások, fejlődés hiánya, főleg most, hogy a járvány alatt sokan fedezték fel azt, hogy mi mindenre képesek. A Pénzcentrumnak korábban Malchiner Péter, ismert coach beszélt arról, hogy mit fedeztek fel magukban a munkavállalók az elmúlt időszakban.

Egy átlagember nagyjából 10-15 százaléknyit használ ki abból a potenciálból, ami benne van. Újabb 15 százalék, aminek az előhívásával folyamatosan próbálkozunk, ám még mindig ott van 70 százaléknyi lehetőség, ami ezen a skálán mérve gyakorlatilag a végtelenséggel egyenlő. Végtelen lehetőségek rejtőznek bennünk, de nem merjük, nem tudjuk kihasználni, ha nem hozzuk helyzetbe magunkat. Valami kis gellert kell, hogy kapjon az a rutin, amiben élünk, hogy elkezdjünk másképp működni, másképp gondolkodni

- mondta a Pénzcentrumnak korábban Malchiner Péter, ismert coach beszélt arról, hogy mit fedeztek fel magukban a munkavállalók az elmúlt időszakban.