Virovácz Péter: "Senkinek sincs B terve arra vonatkozóan, hogy nem kapunk uniós pénzeket"

A magyar gazdaság valószínűleg az idei év közepén volt a mélyponton, így most már van esély a növekedésre is – mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a Portfolio által rendezett Budapest Economic Forum egyik beszélgetésén. Szerinte az elemzők többsége úgy gondolja, jövőre valahol 2,5 és 3,5 százalék lehet majd ennek a növekedésnek amértéke, de nagyon sok múlik majd azon, hogy milyenek lesznek a külső, globális tényezők.

Trippon Mariann hangsúlyozta továbbá, hogyha lesz is kilábalás, az mindenképpen lassú és fokozatos lesz, hiszen a fogyasztás és a beruházások helyreállásához hosszabb időre van szükség, illetve több előfeltételnek is teljesülnie kell. Elmondta, hogy a fogyasztói bizalmi indexek nagyon mélyen vannak, így hosszabb folyamat lesz, mire a háztartások valóban elhiszik, hogy kiszámíthatóbb a jövő, és elkezdenek megint fogyasztani. „Ki kell heverni a sokkot” – mondta. V alakú visszapattanás tehát itt sem várható.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy globálisan rengeteg a kockázat, amiktől a kicsi, nyitott magyar gazdaság nem tud elvonatkoztatni. Szerinte a magyar gazdaság pályáját rövid is középtávon is jelentősen befolyásolja majd az uniós források sorsa. Szerinte ha Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek igaza van, és novemberben tényleg megszületik a megállapodás az EU-val, akkor jövőre reális lehet a 3 százalékos növekedés.

Virovácz elmondta, hogy „alapvetően senkinek sincsen B terve arra vonatkozóan, hogy Magyarország nem kapja meg az uniós forrásokat”. Szerinte ez jó jel, hiszen azt sugallja, hogy mindenki arra számít, hogy lesz uniós pénz, méghozzá rövid időn belül. Ha mégsem kapjuk meg a forrásokat, akkor viszont „Magyarország időutazást fog végrehajtani, méghozzá visszafelé, 2010-be” – utalva arra, hogy sok szempontból olyan rossz lesz a helyzetünk, mint akkor volt. A források megérkezése esetén azonban visszakapaszkodhatunk majd egy olyan, évi 3 százalék körüli növekedési pályára, amin 2015 környékén voltunk.

Trippon Mariann is úgy véli, hogy a 2015 körüli növekedési pálya lehet most reális, a későbbi évek 5-7 százalékos növekedése nem fenntartható, oda várhatóan nem fogunk visszatérni. Szerinte, ha a recesszió után egy lassabb, de kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb növekedésre állunk rá, akkor szerinte összességében „megérte” még a recesszióval együtt is.

Az inflációval kapcsolatban Virovácz Péter elmondta, hogy 7-ről 3 százalékra levinni az inflációt nagyon nehéz lesz a jegybank számára. A gazdaságpolitika ugyanis a gazdasági növekedésben érdekelt, hiszen szüksége van a fogyasztáson keresztül beérkező adókra, így az sokszor az infláció csökkenése ellen hat. Virovácz szerint 4,5-5 százalékos infláció lesz reális 2024 végére, de erről pontosabb adatokat januárban fogunk látni.

Trippon Mariann szerint is 25 százalékról 7 százalékra levinni az inflációt „volt a dolog könnyű része”, utána viszont sokkal nehezebb lesz azt tovább csökkenteni. Szerinte 2025-ig kell majd várni arra, hogy az infláció a jegybanki céllal köszönőviszonyba kerüljön. Hozzátette, valószínűleg jó időre eltűnt az, ami az aranykorban volt - tehát a magas növekedés és pici infláció vagy egyenesen defláció. A jövőben, 3-5 éves időtávon is a korábbiaknál magasabb (és a politikai krízisek miatt volatilisabb) inflációs környezetben kell majd élnünk.

Virovácz Péter szerint a magasabb infláció ugyanakkor nem jelenti a világvégét – ez kezelhető magasabb kamatkörnyezettel, és így is lehetséges a növekedés, csak más szerkezetben és más forrásokból. Sőt, szerinte kifejezetten pozitív, hogy véget ért az az időszak, amikor a 0 százalék körüli kamatok miatt nem volt értéke a pénznek. 5-7 százalékos forrásköltség mellett sokkal hatékonyabbak lesznek a beruházások, nagyobb lesz a törekvés a hatékonyság javítására, a termelékenység növelésére.

Trippon Mariann szerint nyugodt külső környezet, stabil forintárfolyam és kicsi költségvetési stimulus esetén önmagában a munkaerőpiac nem fog tudni inflációs robbanást előidézni – tehát önmagában a bérek emelkedése nem fogják az inflációs pályát újra emelkedőbe fordítani. Szerinte az a fontos, hogy „a reálbér-dinamika ne szakadjon el a fundamentumoktól”, ami alatt azt érti, most már nem fér bele a 8-10 százalékos reálbér-növekedés. A mostani helyzetben szerinte olyan 3 százalék körüli reálbér-emelkedés lehet fenntartható.

Virovácz Péter szerint is kulcsfontosságú a külső stabilitás. Szerinte az AKK 2024-es stratégiája is kulcsfontosságú lesz – ha nem támogatják a megtakarításokat, akkor az növeli majd a fogyasztást. Ha viszont olyan állampapírokat bocsátanak ki, amik a megtakarítást ösztönzik a lakosság körében, akkor kevésbé nőhet a fogyasztás. Ezek fontos kérdések annak megválaszolásakor, hogy lesz-e ár-bér spirál a jövőben.

A költségvetéssel kapcsolatban Trippon Mariann elmondta, szerinte nagyon komoly kockázatok övezik a 2024-es, 3 százalékos hiánycélt, de még a 2023-as megemelt hiánycélt is. Bevételi, fiskális oldalon mindenhonnan, ahonnan csak lehet, igyekeznek emelni a bevételeket. Kiadási oldalon viszont hatalmas, „beégett” tételeket cipel a költségvetés (rezsicsökkentés, államadósság pl.). Utóbbi például már a GDP 4 százalékát meghaladja valamivel – de még annál is nagyobb baj, hogy ez nagyon lassan fog visszacsökkenni. „Nincsen mozgástér direkt módon fiskális stimulusra”.

Virovácz Péter szerint lesz valamekkora mértékű fogyasztásbővülés, de csak mérsékelt. A bevételek több mint 50 százaléka fogyasztás típusú adókból jön, tehát a költségvetés nem lesz jobb amíg nincs fogyasztás. Szerinte a legjobb, ha egyszerűen kiüli ezt a vihart a politika. Szerinte nem fogja elérni a kormány a költségvetési hiánycélt, de valószínűleg nem is kell neki, mert várhatóan az EU ezzel kapcsolatos szabályrendszere változni fog.