Megszólaltak az elemzők: ekkor teljesülhet Orbán Viktor nagy álma

A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett. Az élelmiszerárak a várakozásoknak megfelelően csökkentek, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 17,5%-ra mérséklődött az előző havi 20,8%-ról. A folyamattal kapcsolatban a pénzintézetek vezető elemzői is megszólaltak.

Kilátások a 17,6%-ra mérséklődött infláció tükrében

Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk - árulta el Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok árainak ősszel tervezett emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban októbertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartjuk a 17,5%-os idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet - véli a szakértő.

Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásainkat is, ennek megfelelően az év végére 10,5%-ra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket - részletezte Suppan Gergely.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiestek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását. A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja - mondta el az elemző.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek árai a harmadik hónapja csökkennek - állapította meg Suppan Gergely.

Év végére akár 5-8 százalékra csökkenhet az élelmiszer-infláció

Az élelmiszerek 2023 júliusában 23,1 százalékkal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. A mostani az éves ráta legnagyobb mértékű csökkenése idén, júniusban még 29,3 százalékos volt a drágulás éves üteme. „A vártnak megfelelően havi alapon is csökkentek az árak, szintén az idei eddigi legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal. Ez a fogyasztók számára kedvező folyamat, hiszen azt jelenti, hogy a bevásárlás olcsóbb lett, mint júniusban volt” – véli Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Hozzátette, 2019 januárja óta nem volt példa arra, hogy az előző hónaphoz mérten ilyen mértékben csökkenjenek a bolti élelmiszerárak.

Ez a pozitív tendencia továbbra is azt vetíti előre a bank agrár-élelmiszeripari szakértői szerint, hogy év végére szinte biztosan egyszámjegyű lesz az élelmiszer-infláció 2022 végéhez képest, amikor tetőzött az inflációs mutató. „Tavaly év végéhez viszonyítva ugyan 4,4 százalékkal drágábbak voltak az élelmiszerek, de az árak alakulása most a legkedvezőbb az elmúlt három évben a fogyasztók szempontjából. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, decemberre akár 5-8 százalék lehet az az infláció egy évvel korábbihoz viszonyított értéke” – fejtette ki Héjja Csaba.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által készített élelmiszerár-index ugyan mutat némi – csaknem 1,5 százalékos – emelkedést az előző hónaphoz képest, a mért termékcsoportok közül azonban csak az olajos növények drágultak, ami a szójabab árában bekövetkezett emelkedés eredménye. A gabona, a tej, a hús, a cukor árában nemzetközi szinten is enyhül a nyomás – hívták fel a figyelmet a szakértők. „Tavalyhoz képest lényegesen olcsóbb élelmiszert előállítani, mind a gázárak, mind a nyersanyagárak jelentősen csökkentek” – mutattak rá. Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem oldaláról vizsgálva viszont kedvezőtlen, hogy mind a bolti forgalom, mind az élelmiszeripari gyártási volumen kétszámjegyű mértékben csökkent 2022 azonos időszakához képest, ami a vásárlőerő átmeneti csökkenését mutatja – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a bolti kereslet a reálbérek növekedésével helyre fog állni.

Az egyes élelmiszer főcsoportok közül a zsiradékok már csak 10 százalékkal drágultak egy év alatt, és 20 százalék alatti éves inflációs mutatója van a húsféléknek is. A tejtermékek ára pedig jelentősen csökkent. „Az árstopok augusztus elsején megszűntek. Ez normális esetben az infláció gyorsulásához vezetett volna, hiszen ezen termékek ára 2021. október 15-i szinten volt maximálva, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint a piaci folyamatok miatt azonban ez nem így lett.”

Az élelmiszer-infláció további lassulását vetíti előre az is a bank szakértői szerint, hogy csak egyetlen termékcsoport, a gyümölcs- és zöldséglevek drágultak 1 százalék feletti mértékben júniushoz képest, a többi termék esetében elenyésző volt a drágulás. „Ez főként a keresletcsökkenés és az ebből eredő folyamatos akciózás eredménye, amellett, hogy az előállítási költségek jelentősen csökkentek az élelmiszeriparban, ezáltal a beszerzési árak is a kiskereskedelemben. Ennek eredményét még a következő hónapokban is látni fogjuk” – magyarázta Héjja Csaba.  Legnagyobb mértékben havi alapon szintén a tejtermékek ára csökkent, 3,5 százalékkal, és hasonló mértékben, 2 százalékkal mérséklődött az alapélelmiszerek közül a kenyér, továbbá a száraztészta ára.

Héjja Csaba kitért arra is, hogy a környezetvédelmi termékdíj (EPR) mértékének emelése piaci becslések szerint az élelmiszeripari szektornak mintegy 120 milliárd forint költségnövekedést eredményezhet. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit az árstopokon a lakosság a bank agrár- és élelmiszeripari elemzőinek számításai szerint megspórolhatott.

Jelen piaci körülmények között azonban nem várható a költségek áthárítása, ugyanis jelenleg kisebb az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, így a fogyasztók aligha fogadnák el a magasabb árakat.

A nagy kép nem változott?

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában ismét negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudta a normalizációs folyamatot.  A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot - véli Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

A júliusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst - állapítja meg a szakértő.

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és ezzel masszívan a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban - zárta elemzését Nagy János.

Izgalmas lehet az augusztus az infláció szempontjából

Júliusban 17,6 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékos emelkedés következett be. “Az adatok lényegében megfelelnek a várakozásoknak. A havi szintű adatokból az látszik, hogy bár az olcsóbb élelmiszerek negatív irányba terelték az inflációt, az üzemanyagok, a háztartási energia mellett a szolgáltatások felfelé húzták a mutatót. A KSH által mért szolgáltatásoknál 1,7 százalékos drágulás következett be júniushoz képest. Az Magyar Nemzeti Bank által figyelt piaci szolgáltatások ára pedig 0,8 százalékkal ment feljebb. Utóbbiak a 15 éves átlag feletti drágulást jelentenek. Összességében a piaci szolgáltatásoknál még mindig látható az inflációs nyomás” – kommentálta a kedden megjelent inflációs adatokat Németh Dávid, a K&H vezető szakértője.

A szakember szerint kifejezetten izgalmas lesz az augusztus az infláció szempontjából. Egyrészt a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árstop kivezetése, valamint a kötelező akciózás bővítése miatt. Emellett a hónap elején jelentősen nőttek az üzemanyagárak, ha pedig a mostani szinten maradnak a következő másfél hétben, az 9-10 százalékos drágulás jelentene havi összevetésben. Ráadásul, ha az olajárak tartósan magasban maradnak, az felfelé mutató kockázatot jelent a jövőben, mivel a másodkörös hatások ősszel megjelenhetnek az árakban.

A következő hónapokban az éves inflációs mutató lassulása várható. Ha az augusztusi infláció 16,5 százalékos lesz, akkor akár már októberben az egy számjegyű tartományba kerülhet a mutató, decemberben pedig 7 százalékra lehet számítani. A mostani kilátások szerint az idén 17,8 százalékos lehet az éves átlagos infláció, ami jövőre 5,5 százalékra lassulhat.