Jövőre sem lassít a horrordrágulás: durván elszállhat az élelmiszerek ára Magyarországon

Jövőre is velünk fog maradni a horrorinfláció, ezzel számol a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentésében. Jövőre ugyanis még erőteljesebb drágulás jön, ráadásul az élelmiszerárak is az idei árakhoz képest tovább emelkednek. A magyar élelmiszeriparban akkora bajok vannak a jegybank szerint, hogy az sem nagyon fogná vissza a drágulást, ha az energiaárak nem nőnének tovább.

A 20 százalékot is megközelítheti jövőre az infláció – nem egy-egy szerencsétlenebb hónapban, hanem éves átlagban. A legjobb esetben az év végére annyira lecsökken majd az áremelkedés üteme, hogy a teljes 2023-as átlagot lehúzza 15 százalékra-  a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentés alapján.

Az előrejelzés szerint jövőre átlagosan akár 42 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek*, mint idén, míg az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek drágábbak jövőre. Egyedül az ipar és a szolgáltató szektor drágulásában várható lassulás.

Amióta a KSH 1985-ben elkezdte a mostani bontás szerint vezetni az inflációt, ekkora élelmiszer-drágulást még soha nem mért, 1990-ben is csak 35,2, 1995-ben 31,1 százalékos volt az éves adat.

A jegybank három havonta teszi közzé ezt a kiadványát, és így most érdemes összehasonlítani a szeptemberi előrejelzéssel, ami alapján:

• az éves infláció 2023-ban 15 és 19,5 százalék között lesz szerintük – az előző előrejelzésben még 11,5-14 százalék közötti drágulást vártak,
• a GDP a legjobb esetben 1,5 százalékkal nőhet, a legrosszabb forgatókönyv szerint 0,5 százalékkal (ez megegyezik azzal, amit három hónapja írtak),
• a foglalkoztatottság a legjobb forgatókönyv szerint is stagnálni fog, a rosszabb esetben 0,4 százalékponttal csökken – szeptemberben még a 0,3 százalékpontos növekedés és ugyanekkora csökkenés között mindent lehetségesnek tartottak,
• a reáljövedelem pedig biztosan esni fog, 0,6 és 1,6 százalék között, ez már jobb, mint az a 2,7-3,7 százalékos esés, mint amit három hónapja vártak.

Bár nagy elbocsájtásokra nem kell számítani, és a béremelések is nagyobbak lesznek, mint amit korábban vártak, de ez sovány vigasz, hiszen az inflációra adott legjobb forgatókönyv is durvább, mint ami szeptemberben még a legrosszabb jóslat volt.

A drágulás üteme az év közepétől lassulhat jelentősen, de már valamikor 2023 első hónapjaiban túl lehetünk az inflációs csúcson. Ennek az MNB szerint három fő oka van:

• mivel idén a második félévben szálltak el igazán csúnyán az árak, 2023 közepétől a bázishatás már visszafogja az inflációt,
• a globális hatások is segítenek,
• és aminek a legkevésbé örülhetünk: az is lassítja a drágulást, hogy a belső kereslet csökken, azaz már nem nagyon tudnak hova emelni az árakon, mert nem marad, aki még ennél is drágábban vásárolna.

A télen mindenesetre még a mostani, 22,5 százalékosnál is nagyobb lehet az infláció az MNB szerint. Ennek a fő oka az, hogy a termelői árak tovább nőnek. Sok más országban most már csökken az infláció, leginkább azért, mert az energiaárak világszinten már nem annyira nőnek.

2023-ban emellett várhatóan tovább emelkedik néhány különadó, és a dohány jövedéki adója is, amely szintén növeli még az inflációt. Azt az MNB is elismeri, hogy a népegészségügyi termékadó júliusi emelése is begyűrűzött az inflációba.

A hatalmas inflációt pedig már tényleg mindenki megérzi, hiszen az emberek egyre kevesebb pénzt tudnak félretenni, a cégek kevesebbet tudnak beruházásra fordítani, de még az állami beruházások száma is csökkenni fog a jegybank szerint. A háztartások fogyasztási kiadásai pedig jó esetben 1,4, rosszabb helyzetben 2,1 százalékkal fognak csökkenni.

A munkaerőpiacot azonban várhatóan nem fogja megrázni a válság, és bár egyes szektorokban lehetnek fennakadások, és létszámleépítések, azonban az MNB szerint tömeges munkahelyvesztés nem várható. Ami az ipart illeti, ott sincs akkora baj, hiszen a járműgyártás jó teljesítménye mellett az MNB azt emelte ki, hogy az ázsiai cégek miatt az akkumulátorgyártás felfutott, ennek is köszönhető az, hogy 2022-ben még 4,5-5 százalék között lehet a GDP-növekedés.

Azonban a 15 százalék fölötti infláció mellett elért 0,5-1,5 százalékos GDP-növekedés is azt jelenti, hogy borzasztóan nehéz éve van a magyar gazdaságnak.