Lidl boltok tucatjai estek áldozatul a kormány húzásának

Vajon mit titkol a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal (HBMK) - fogalmazódott meg bennünk a költői kérdés, miután az ún. Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre a következő választ kaptuk:

- reagálta hivatalos megkeresésünkre a HBMK.

Mint ismert, a 2015. február 1-től hatályos új Plázastop-törvény szerint országos illetékességgel a HBKM vezetője jár el szakhatóságként (2014. dec. 31-ig ez az NGM hatáskörébe tartozott). A HBMK azonban mindössze annyit volt hajlandó elárulni, hogy a szeptember közepéig beérkezett 60 megkeresésből 24-et bíráltak el érdemben: 21 esetben támogató, 3 esetben pedig elutasító tartalmú szakhatósági állásfoglalást adtak ki. Szeptember közepén még 24 eljárás volt folyamatban, míg 6 eljárás esetében az ügyfél kérelmére, szintén 6 esetben pedig a hatáskör hiánya miatt kellett felfüggeszteni az eljárást.

A HBKM válasza azért is különösen meglepő, hiszen az NGM tavaly és ezúttal is simán kiadta a teljes adatsort, ezzel nagy valószínűséggel elismerve azt, hogy

Tették ezt annak ellenére, hogy az adatsorból egyértelműen kiderül, az NGM-től anno (a minisztérium tájékoztatása szerint 2014. december 31-ig 142 felmentést megadó határozat került kiküldésre) egyetlen ismert nemzetközi áruházlánc se kapta meg a felmentő határozatot (egyedül az IKEA neve cseng ismerősen, amely egy XX. kerületi beruházására kapott felmentést), ezzel szemben több CBA, Coop egység is felkerült a támogatott beruházások listájára.

És ez korántsem jelenti azt, hogy a multik nem is próbálkoztak, sőt. Ezúttal az NGM ugyanis olyannyira közlékeny volt, hogy az elutasításról szóló határozatok listáját is megküldték számunkra. A 90 kérelmező nevét és a beruházás helyét is tartalmazó listából pedig kiderül, hogy

Se új áruházak, se új munkahelyek

A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai, illetve az őket képviselő szakmai szervezetek az elmúlt években többször is hangot adtak azon véleményüknek, miszerint az ágazatot sújtó megszorítások, köztük a Plázastop-törvény miatt több ezer állás nem jöhetett létre. Különösen, hogy a szabályozást megelőzően a nagyobb láncok - különösen a hard diszkontok - agresszív expanziós politikát folytattak.

Mindezt egyébként, ugyan durva becsléssel, de az NGM által kiadott lista is igazolja. A Lidl Magyarország Kft. 164 áruházában (szállítókkal, irodistákkal együtt) például 3500 főt foglalkoztat, ez tehát azt jelenti, hogy áruházanként nagyjából 20 fővel számolhatunk. Tehát csak a Lidl 28 elutasított beruházási terve esetében közel 600 olyan pozícióról beszélhetünk, amely a jogalkotó miatt nem jött létre. És akkor a többi áruházlánc elutasított kérelméről, illetve a be sem nyújtott kérvényekről még nem is beszéltünk.

Ezt természetesen valamelyest ellensúlyozza, hogy ebben az időszakban több használaton kívüli, mások számára értéktelen, és a törvény nélkül még talán ma is üresen álló ingatlant karoltak, újítottak fel, vontak be a városok vérkeringésébe, főként a diszkontláncok. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezt a folyamatot a vasárnapi boltzár már valamelyest visszavetette.