Kincs minden cseppje: durván megdrágulhat a magyar vidék folyékony aranya

A tavaszi időjárás - a márciusi, áprilisi fagyok - abszolút kedvezőtlen hatással volt fagyérzékeny hazai akácosokra. Az ország 500 ezer hektárnyi akácerdejének 80 százalékán megsérültek az első, legtöbb nektárt adó virágrügyek az egy héten át tartósan fagypont alatti éjszakai hőmérséklet miatt - mondta az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Úgy fogalmazott, hogy ez tragédia a magyar méhészek számára, hiszen nálunk a fő méhlegelő az akác, a fő árbevételi forrás pedig az akácméz. Ez nagyon érzékeny veszteséget jelent a méhészeknek.

- mondta Bross Péter. Szerinte ez azt jelenti, hogy jövő tavasszal már alig lesz akácméz, és egyes méhészek ki is futhatnak a készleteikből ekkora. De vannak olyan méhészek is az országban, akik idén semennyi akácmézet nem tudtak pergetni, ami nagyon ritkán fordul elő.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly is nagyon rossz évet zártak a méhészek, mert végig esett az akácvirágzás alatt. "Már akkor is sírtak a magyar méhészek, idén azonban még annak a mennyiségnek is csak a harmadát termelték meg" - tette hozzá az elnök. Egy átlagos évben 10-12 ezer tonna akácméz terem az országban, most jó, ha 3-6 ezer tonnányi lett.

"A nagybani áremelkedés azt jelenti, hogy ha minden hazai mézkiszerelő vagy közvetlenül értékesítő méhész érvényesíteni szeretné ezt az alapanyagár-emelést, akkor minimum 600 forinttal kell drágulnia az akácméznek kilónként" - mondta Bross Péter. Hozzátette: exportfüggő ország vagyunk, és mivel nagyon sok nyugat-európai cégnek szüksége van akácmézre, ezért egy-két cég talán elbírta ezt az áremelkedést.

- tette hozzá az elnök. Várakozásaik szerint az olcsóbb árfekvésű mézek, így a vegyes virágméz fogyasztása emelkedni fog a következő fél évben.