Döbbenetes, mennyit drágultak ezek a termékek itthon

Januárban hét éve nem látott mértékben, 4,7 százalékkal nőttek az árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, ami minden szakértői várakozást felülmúlt. Egy hónap alatt, decemberhez képest is kiugró mértékű, 0,9 százalékos inflációt mért a KSH.

Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy az infláció még annál is magasabb, mint ahogy a KSH mérte, hiszen sokszor olyan termékek ára emelkedik nagyobb mértékben, amelyeket gyakrabban vásárlunk (élelmiszer), miközben azoknak a termékek stagnál vagy csökken, amelyekkel ritkábban találkozunk (tartós fogyasztási cikkek, rezsiköltségek). Ráadásul mindenkinek eltérő az egyéni fogyasztói kosara is - számolt be a Portfolio.

A januári adatok alapján az látszik, hogy kifejezetten gyorsan emelkedett az élelmiszerek ára, ami visszaigazolja azt az érzésünket, hogy bizony nagyon magas az infláció. A friss zöldségek ára 14százalék feletti mértékben emelkedett egy hónap alatt, amiben szezonális hatás is benne van, illetve az uborka és a paradicsom árrobbanása. Az áremelkedési lista második helyére a postai szolgáltatások kerültek fel, decemberhez képest közel 9 százalékos áremelkedéssel. Ennek egy részét magyarázza, hogy a Magyar Posta folytatja a "levéltermék-portfólió egyszerűsítését", miközben "változnak" a levélfeladási díjak. Nos, a jelek szerint mindez igen komoly áremelésben csapódott le. A dobogó harmadik helyére a tea került fel, 8 százalék feletti áremelkedéssel. Ez jóval rejtélyesebb, mint például a hús- és zöldségfélék drágulása, ugyanis amíg ezeknél jól azonosítható az árakat felhajtó sokkhatás, addig a globális teaárak inkább csökkentek 2019 végén. Így aztán a tea drágulásának elsőre nem is látszik igazán az oka.

A tíz leggyorsabban dráguló termék és szolgáltatás közé bekerült a szerencsejáték, a mozi, vagy pl. a margarin, a hazai és déli gyümölcs, a sertészsír, valamint a burgonya. Nem meglepő, hogy a szerencsejáték felkerült a listára, hiszen a Szerencsejáték Zrt. januárban 20 százalékkal növelte az ötös- és hatoslottó árát. A teljes termékkör drágulása ehhez képest még visszafogottan is tűnik, aminek két oka van. Egyrészt a Luxor, a Keno, a Joker és a Putto csak február közepétől drágult, így a januári árindexben még nem szerepel a hatás. Másrészt a lottó esetében a nyereményalap is nőtt, így a "nettó" drágulás kisebb, mint 20 százalék.

Mi lett olcsóbb?

Mindeközben a tíz legnagyobb ércsökkenést mutató termék között nem igazán találunk meglepőeket. Szezonális kiárusítások hatására döntően a ruházati termékek ára csökkent januárban, 1-4százalékos mértékben. Az "egyéb távolsági úti cél esetében" a januári áresést decemberben egy jelentős emelkedés előzte meg. A szolgáltatásra általában is jellemző cikkcakkos áralakulására nem találtunk módszertani magyarázatot a KSH oldalán, de mivel az éves árindexek sokkal stabilabbak, alapvetően szezonális hatásokra gyanakodhatunk.