A hét kérdése: drágul-e a kenyér?

Küszködő gazdák

Az idei búzatermés legalább 30 százaléka odavész a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt - erre számít Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Választmányának elnöke. Az elmúlt 10-15 évben nem volt olyan nehéz aratás mint idén. Nem elég, hogy a rengeteg csapadék elvitte a termés egy részét, de természeti csapást túlélő búzatáblákról sem egyszerű betakarítani a gabonát. Az átázott talajon ugyanis a nehéz munkagépek nem tudnak dolgozni. Vancsura szerint nem is aratás, inkább kármentés folyik az országban.

Nagy kérdés, egyátalán megéri-e az erőfeszítés. Az idei búzatermés minőségéről ugyanis semmit sem lehet tudni. A folyamatos esőzések miatt a termelők nem tudták elvégezni a gyomirtási és növényvédelmi munkákat, ráadásul a sok csapadék egyszerűen kimossa a tápanyagokat a búzából. A gazdák költségeit növeli, hogy a nedves szemeket eladás előtt szárítaniuk kell. A kevés termés és a bizonytalan minőség miatt sok gabonatermesztőnek nem fog megtérülni a búzatáblákra fordított pénze - jósolja Vancsura. Állítását alátámasztja, hogy a termés felvásárlása alig-alig folyik. A kereskedők ugyanis nagyon alacsony, kilónként 30 forintos árat kínálnak a kenyérgabonáért.

Bizonytalan pékek

Bár a gazdálkodóknak főhet a fejük, a fogyasztóknak nem kell aggódniuk. A termelők arra számítanak, hogy búzából a legrosszabb esetben is 3,8-4 millió tonna terem, ami bőven fedezi az 1,3-1,4 millió tonnás belföldi szükségletet. A búza miatt nem idegeskednek a pékek sem. Werli József a Magyar Pékszövetség titkára hangsúlyozza, egyelőre "sokismeretlenes" egyenletet kéne megfejteniük ahhoz, hogy meg tudják mondani, drágul-e az új kenyér. A kenyér gyártási költségének egyharmadát kitevő liszt ár mindenesetre aligha lesz magas. Bár rossz a termés, de a raktárakban vannak még eladatlan búzakészletek és arra sem kell számítani, hogy külföldön túl nagy érdeklődés mutatkozna a magyar kenyérgabonára. A környező országokban ugyanis jobb termést takaríthatnak be, mint Magyarországon.

A kenyérsütés többi költségét illetően már nem ennyire rózsás a helyzet. A sütödéknek a többi hazai vállalkozáshoz hasonlóan magas közterheket kell fizetniük, ráadásul egyre drágább a kemencék fűtéséhez használt gáz is. A kenyér önköltségének durván kétharmadát kitevő terhek változása azonban nem érdekli a pékektől kenyeret vásárló kereskedőket. A boltokat csak a liszt árának változása érdekli. Ha az drágul, emelhetjük a kenyér árát, ha nem, akkor általában hiába forszírozunk árváltozást - panaszolja Werli József.