Erősítene az EU az utasjogokon: ma az utasok fele jogilag védtelen!

A szervezett utazási formákról szóló 1990-es irányelv által biztosított alapszintű - a tájékoztatásra, az elvárt színvonal alatti szolgáltatások miatti kárfelelősségre és a fizetésképtelenség esetére vonatkozó - védelmet szeretné az EU kiterjeszteni az ún. "dinamikus csomagokra", amelyeket gyakran valamelyik honlapon vagy ezek valamely partneroldalán a fogyasztók maguk állítanak össze. A fogyasztó például online foglal repülőjegyet, majd átirányítják egy partnerhonlapra, ahol szállást vagy autókölcsönzést kínálnak.

Ezekre a csomagokra sok esetben jelenleg még nem vonatkoznak az uniós fogyasztóvédelmi szabályok, miközben a fogyasztók 67%-a azt hiszi, hogy a védelem ezekre is kiterjed. Amennyiben egy dinamikusan összeállított utazás során valami balul üt ki, az átlagosan majdnem 600 eurós veszteséget jelent a fogyasztónak.

A bizottság kezdeményezése ezért felveti, hogy a légitársaságok fizetésképtelenségével szembeni alapszintű védelmet a csomagban, illetve dinamikus csomagban lefoglalt szolgáltatásokon túl ki kellene terjeszteni az önállóan értékesített repülőjegyekre is, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint a SkyEurope, vagy egyéb légitársaság csődjekor, mikor rengeteg turista rekedt a repülőtereken.

Mi a baj a mostani szabályokkal?

A jelenleg hatályban lévő, a szervezett utazási formákról szóló EU-s irányelv 1990-ben született, amikor még a nyaralások többségét utazási irodák katalógusaiból választották ki az ügyfelek. Ennek megfelelően az irányelv szabályai azokra az utazásokra vonatkoztak, melyek az utaztatás, a szállás, illetve az egyéb idegenforgalmi szolgáltatások közül legalább kettőt tartalmaztak.

A védelem mindössze a katalógusokban közölt információkra, az útlemondásra, a szolgáltatások színvonaláért viselt felelőségre, és az utazásszervező vagy a légitársaság csődje esetén szükséges védelemre terjed ki.

A fogyasztók által gyakran online lefoglalt jegyekre, vagy saját maguk által összeállított csomagokra tehát nem vonatkozik az irányelv, holott ma már az utasok 56 százaléka maga szervezi le nyaralását.

Mire figyelnének a jövőben?

Felül kellene vizsgálni, hogy a szervezett utazásoknak milyen új formáit kellene beemelni az irányelv hatálya alá. Ilyenek lehetnének a fogyasztó által az interneten ugyanazon oldalon összeállított csomagok; az együttműködő, összekapcsolt honlapokról összeválogatott csomagok, vagy akár a többnapos hajó- vagy vonatutak is.

A tájékoztatás terén is lenne mit frissíteni a jogszabályon, hiszen az elsősorban a katalógusokra összpontosít, a honlapokon nyújtott információkra nem.

Mivel az elmúlt években jelentősen megugrott a légitársaságok csődje, mérlegelni kell azt is, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet kiterjesszék a repülőjegyvásárlásra is, vagyis a nem csomagban értékesített szolgáltatásokra is. Ez azt jelentené, hogy a légitársaság csődje esetén az utasok visszakapnák a pénzüket, vagy hazaszállítanák őket.