Beütött a csoki-katasztrófa Magyarországon: minden 4. nyuszi ottmaradt a polcokon
Nagyot csapott a vírus az édességeken.
Biró Attila vagyok, a Pénzcentrum rovatvezetője. Karrieremet 2017 őszén kezdtem a lapnál, mint újságíró-szerkesztő. Fő témáim közé tartozik az oktatás, a kiskereskedelem és az élelmiszerügyek világa, illetve az európai uniós, lakosságot érintő statisztikák elemzése is.
Nagyot csapott a vírus az édességeken.
Ez gyors volt.
Egyre türelmetlenebbek az emberek.
Ez az év más mint a tavalyi.
Több mint 10 ezer fiatal magyar diák bazírozott eddig jól a felsőoktatási jelentkezéskor, azok, akik az informatikai képzést választották. Ők ugyanis messze a várható legnagyobb bruttó kezdőbérekre számíthatnak akkor, ha sikeresen abszolválják tanulmányaikat. Ezzel szemben a gazdasági képzések közül csak egyetlen helyen várható több mint 400 ezres bruttó, miközben a csúcsnépszerű pszichológiában vagy betegápolásban a várható kezdő bruttó bérek még a 300 ezer forintot sem érik el. Mutatjuk, kik tettek eddig a legjobb lóra a fiatal magyarok közül.
Ennek sokan nem fognak örülni.
Évek óta nem történt ilyen.
Nyílt sisakos küzdelem volt.
Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk. De az EU leggazdagabbjai még így is háromszor, az osztrákok pedig 2-szer annyit visznek haza havonta. Ezzel együtt, 12 év távlatában a magyar havi medián bruttó bérek majd 60 százalékkal ugyan nőttek, de ez csupán a 10. legnagyobb volt az EU-ban, a máltai csoda például 3,5-szer nagyobbat robbant.
És emiatt választják.
Ilyen szinte sehol máshol nincs az EU-ban.
Így állnak most a dolgok.
Van itt azért árnövekedés.
Sokan pórul járnak.
Folyamatos a toborzás.
Akárcsak az Európai Unióban általában, úgy Magyarországon is brutálisan nagy kereseti különbségek mutatkoznak az egyes gazdasági ágazatokban. Igen ám, de mennyivel lehet valójában többet keresni például Nagy-Britanniában vagy Németországban azokban az ágazatokban, amikben Magyarországon a legtöbbet és a legkevesebbet? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ az Eurostat legfrissebb, tagállami összehasonlításokat lehetővé tevő kiadványa segítségével. És ami még fontosabb, nem csak a kereseteket hasonlítottuk össze, hanem azt is vizsgáltuk, mennyivel nagyobb jólétre számíthatnának azok a magyarok, akik a legjobban és legrosszabbul fizető hazai ágazatokból kilépve, ugyanezekben az ágazatokban helyezkednének el Nagy-Britanniában vagy éppen Németországban.
Ha nem figyelsz, durva túlköltekezésbe vered magad.
A világ egy tetemes részével szemben Magyarországon kimondottan egyenlőnek számítanak a nők és a férfiak. Egy friss ranglista szerint azonban, hazánk előtt mégis áll 19 ország, ahol még jobb a helyzet. Ezek pedig jellemzően mind európai országok. A most vizsgált egyenlőségi aspektusok vizsgálatakor kiderült az is, hogy a nők miben szenvednek súlyos egyenlőtlenséget a férfiakkal szemben Magyarországon. A problémát a munka világában, ezen belül is a keresetekben kell leginkább keresni.
Nyakunkon a tavasz.
Persze, azért egyszer-kétszer belefér...