Csakhogy kiderült az igazság a magyar óraátállításról: sokan gyűlölni fogják
De már nem sokáig kell kibírni.
Biró Attila vagyok, a Pénzcentrum rovatvezetője. Karrieremet 2017 őszén kezdtem a lapnál, mint újságíró-szerkesztő. Fő témáim közé tartozik az oktatás, a kiskereskedelem és az élelmiszerügyek világa, illetve az európai uniós, lakosságot érintő statisztikák elemzése is.
De már nem sokáig kell kibírni.
Gyülekeznek a viharfelhők.
Nagyon brutális az árrobbanás.
Két, Angliában élő magyarral beszélgetett a Pénzcentrum, ők miként élik meg az új koronavírus-járvány okozta csapásokat. Interjúalanyainktól egyfelől megtudtuk azt, hogy a kiskereskedelemben olyan napok vannak, amik az eladásokat tekintve erősebbek a karácsonyi dömpingnél, másfelől a vendéglátás akkora zuhanásban van, amit még sose láttak. Ezen felül London legforgalmasabb közterületi gyakorlatilag kiürültek, más városokban pedig olyan az élet, mintha mindig szombat vagy vasárnap lenne.
"Egy bootcampben végzett diáknak nem lesz nagyon mély matematikai, algoritmus elméleti tudásuk, mint az egyetemistáknak, ez igaz, azonban erre nincs is szükség manapság a szoftverfejlesztői munkák 90 százalékánál" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Filep Szabolcs, a PROGmasters alapítója. A szakember a bootcamp alapvető soft skill orientációja mellett beszélt arról is, hogy egy gyorstalpalós kódoló is simán lehet vezető fejlesztő egy cégnél; ahogy arról is, hogy a modern programozás túlnyomó része manapság voltaképpen legózás. Ezen felül a Pénzcentrum megtudta azt is, hogy egy junior kódoló a bruttó 400 ezres fizujáról nagyjából mennyi idő alatt juthat el a már simán sztárgázsit jelentő bruttó 1 milliós ajánlatokig; vagy éppen azt is, milyen törekvések folynak arra Magyarországon, hogy a piaci alapon működő bootcampeket valamilyen módon becsatornázzák a hazai felnőttképzésbe.
"Egy 18 évesnek azt mondani, hogy gyere, és egy tanfolyam után informatikus lesz belőled, nos ezt én butításnak hívom, és becsapásnak tartom. (...) Amikor boncolgatjuk ezeket a munkaköröket, hamar rájövünk, hogy hol van helye a megalapozott egyetemi diplomának, és hol van a gyorstalpalónak" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. A szakemberrel többek között beszélgettünk az egyetem által az országban elsőként indított BProf képzésről; az egyetemek és a kódoló iskolák közötti alapvető különbségekről; a programozói szakma fel nem hígulásáról; egyes programozói munkahelyek veszélyeztetettségéről a szoftveres kódgenerálás miatt; de arról is, hogy mi a legnagyobb gyengesége a legtöbb, egyetemről frissen kikerülő szakembernek.
Akár százezreket is.
Ez nagyot fog szólni.
A társadalmi mobilitás terén Magyarország elég lesújtó képet fest 2020-ban. A legfrissebb index szerint ugyanis hazánk csupán a 37. helyen szerepel a World Economic Forum 82 országot vizsgáló listáján. Európában ugyanis alig van néhány ország, amit magunk mögé tudunk utasítani. Pedig a társadalmi mobilitás mértéke mutatja meg azt, hogy egy ma születendő gyereknek mekkora esélye van - gazdaságilag - eltérő életet élnie a szüleihez képest. A legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is azonban az látszi, hogy a legtöbb állampolgár egyszerűen beleragad abba a társadalmi-gazdasági helyzetbe, amiben a szülei is vannak.
"Kicsit abban van félreértés szerintem, hogy túl van misztifikálva az informatika, mintha mindenkinek kiberbiztonsággal vagy öntanuló algoritmusok fejlesztésével, vagy ilyesmivel kellene foglalkoznia. Van néhány nagyon mély tudással rendelkező mérnök, ez tény, és van nagy létszámú, különböző szinteken lévő szakember. Mi az utóbbiak képzését tűztük ki célul, hogy nagyon sok embert tudjunk ilyen típusú munkához juttatni" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Boda József, a Codecool vezérigazgatója. A szakemberrel többek között beszélgettünk a hazai informatikaoktatás jelenlegi helyzetéről; az egyetemek és az újonnan gombamód szaporodó kódoló iskolák szerepéről; a Codecool oktatási filozófiájáról; a diákjaik elhelyezkedéséről, illetve kereseti lehetőségeiről; de szó esett az IT átképzőhelyek legnagyobb - jelenleg még kiaknázatlan - lehetőségéről is.
Kőkemény tempót diktálnak.
"Az informatika a jövő, csak ez egy nagyon széles fogalom..." - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja. A tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk többek között az egyetemi képzés és a kódoló iskolák által nyújtott képzés közötti különbségről; a programozás jövőjéről; a szakma felhígulásáról; az egyszerű kódolok helyettesíthetőségéről; valamint arról is, hogy a diákokat akár milliós állásajánlatok is várhatják, ha befejezik tanulmányaikat. Interjú
Így fognak kinézni.
2019-ben is folytatódott a Pénzcentrumon a neves magyarországi gimnáziumok igazgatóival készített interjúsorozatunk, amik gondolati vezérfonala, hogy miként lehet már középiskolában olyan oktatást adni a fiatal diákoknak, ami felkészíti őket az erősen megváltozott munkaerőpiaci kihívásokra. Ezeket az interjúkat szedtük most egy csokorba.
Most minden kiderül.
A fa alatt a problémák is előkerülhetnek.
Hiába a sokmilliárdos főnyeremény.
Ez a nem mindegy.
R. G. most 27 éves, egyetemi évei alatt a legnevesebb hazai egyetemen tanult pénzügy-számvitelt, és csúszás nélkül el is végezte azt. Friss diplomásként rögtön el is helyezkedett a szakmájában, könyvvizsgáló volt gyakornokként, majd könyvelő lett. Olyan cégeknél dolgozott, mint a BDO, Deloitte, Process Solutions vagy az ExxonMobil. Minden helyre rögtön felvételt nyert, és 3 év leforgása alatt megduplázta meg friss diplomás fizetését. 7 év után azonban mégis elege lett, teljesen kiégett, otthagyta eddigi pályáját, és autodidakta módon kitanult egy teljesen új szakmát, amiben rögtön talált is munkát. A viszontagságos évekről; a pályaelhagyás nehézségeiről; a céltalan munkáról; a kiégésről; valamint a könyvelő szakma buktatóiról beszélgettünk.
Mutatjuk a számokat!