Mennyiért lehet meleged?

Olcsó vagy drága

Sok mindent kell szem előtt tartanunk egy fűtési rendszer kiválasztásánál. Egyrészt figyelembe kell vennünk az ingatlan tulajdonságait (szigetelés, területi elhelyezkedés, infrastruktúra), másrészt meghatározók lehetnek a berendezések és a kiépítési költségei és a fűtőanyag ára is. Ha helyesen választjuk ki a rendszert, akkor, az akár évente több tízezer forint megtakarítást is eredményezhet.

A telepítés egyszeri és az üzemeltetés folyamatosan jelentkező költségei mellett a kényelmi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettük.

Olcsó vagy drága

A legdrágább tüzelőanyag manapság Mo-on a fűtőolaj - derül ki az Energia Központ Kht. Adataiból. Számításaik szerint egy átlagos méretű, 52 nm-es lakás fűtési költsége olajtüzelés esetén meghaladja az évi 477 ezer forintot. Manapság ez a fűtési rendszer nem igazán elterjedt hazánkban.

Ugyanez palackos gázzal fűtött lakás esetén mintegy 390 ezer forint. A villanyfűtés - ugyancsak egy átlagos lakás esetében - valamivel több mint 182 ezer forintba kerül évente.

Az ár szerinti rangsorban lévő távhő következik, amelynek településenként eltérő az ára. A legdrágább kategóriába tartozó "központi fűtés" évente 131 ezer forintot visz el a családi kasszából, a közepes árfekvésű távhő megvásárlása évi 118 ezer forint körüli összeget igényel, míg az olcsóbb díjtételek esetén egy-egy esztendőben 101 ezer forintos kiadást jelent a távhő használata egy átlagos háztartásnak.

A földgázfűtés alkalmazása - az állami ártámogatást figyelembe véve - az átlag méretű lakásoknál évente csaknem 89 ezer forint kiadással jár, míg állami kompenzáció nélkül a költségszint elérné a 100 ezret.

Koksszal évente 167 ezer forintból lehet befűteni egy átlaglakást, brikettel 122 ezer forintba kerülne mindez. A feketeszén-fűtés évente csaknem 83 ezer forintból, a barnaszénfűtés pedig évi 78 ezer forintból jönne ki.

A tűzifával fűtőknek viszont évente 91 ezer forintba kerül a tüzelőanyag beszerzése, ha a lakás mérete nem haladja meg az átlagot.

Gázfüggők vagyunk

Az ország gázellátottsága megközelíti a 90 százalékot, ami nyugat-európai mércével mérve is szokatlanul magas arány. A földgáz tiszta, jól hasznosítható energiaforrás, az ára azonban évek óta inkább politikai mint gazdasági kérdés Magyarországon. A lakossági fogyasztói ár nem a világpiaci folyamatoktól, hanem a mindenkori kormány döntéseitől függ. A jelenlegi árkedvezmény mértéke az elhasznált mennyiségtől függ. A lakásban vagy családi házban élő, a földgázt fűtésre és főzésre használó háztartások évi 1500 köbméteres fogyasztás alatt kapják a legnagyobb állami ártámogatást, ami háromezer köbméter fölött megszűnik.

A gázfűtés szemben legnagyobb vetélytársával a fa - és széntüzeléssel magas szinten automatizálható. Eközben a fűtési rendszer telepítési költsége nem haladja meg a vegyes tüzelésű berendezések árát. Vagyis hozzávetőleg 200 ezer forintból már megvehető egy automatizált gázkazán, míg egy nem önműködő fa -és széntüzelésű kazánért is hasonló összeget kell fizetni.
Emellett a földgáz "tiszta" fűtőanyag, használata nem jár szennyeződéssel, illetve salakképződéssel. Mindemellett a gáznak nem kell költséges tárolóhelyiséget kialakítani.

A igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy hiába a magas gázellátottság az ország nagy mértékben függ a külföldi gázcsapok aktuális állásától. Tehát a kedvező állami támogatásnak köszönhetően rászokott a lakosság egy olyan fűtőanyagra amely lényegében teljesen külföldi forrásból származik és ennek bizony vannak veszélyei is.

Hőt a távolból

Magyarországon a második legelterjedtebb fűtési mód a távhő használata. Ez a módszer minden más rendszernél nagyobb kényelmet nyújt használóinak. Kevés tüzelőanyag felhasználásával nagyszámú lakás fűthető, emellett egy hatékonyan működő fűtőegység által kibocsátott szennyezőanyag - mennyiség töredéke annak, mint ha számos egyedi fűtési rendszer juttatna káros anyagokat a levegőbe. A távfűtés tipikus nagyvárosi módnak számít.

Egy erőmű rendszerint több ezer lakást lát el. A csatlakozási költségek néhány tízezer forintba tehetőek. De a nagyvárosi lakások zöme eleve úgy épül, hogy rákapcsolódik a távhőrendszerre. Így a beköltözéskor a lakónak már nincs különösebb teendőjük a fűtés biztosítása érdekében.

Néhány évvel ezelőtt divattá vált a "leválni" a városi távfűtőrendszerekről. Sokan ugyanis úgy kalkuláltak, hogy a kedvezőbb üzemeltetési költségek miatt gyorsan megtérül a saját fűtési rendszer egyszeri telepítési költsége. Az "elszakadási hullám" azonban már véget ért, az önálló fűtési rendszer kialakítása ugyanis lakásonként akár 300-500 ezer forint, és a megtérülés ideje elérheti a 15-20 évet is.

Ami még kimaradt

Szilárd tüzelés, a palackos gázos, az olaj- és a villanyfűtés, illetve az összes többi hőtermelési mód alkalmazásának mértéke megközelíti a 15 százalékot. Nem éri meg, nem elég kényelmes. Az olajtüzelésű kazán annyiba kerül, mint a gázkazán. A tüzelőanyag beszerzésének és tárolásának a költsége azonban csaknem ötszöröse a gázos rendszer használatával járó kiadásoknak. A villanyfűtés az emelkedő áramdíj miatt szorult vissza.

Egy biobrikett - tüzelésű kazán ára kétszerese a gázkazánénak. Maga a tüzelőanyag alacsony fűtőértékű és drága. Ezért a biofűtés telepítésének megtérülésének ideje húsz év körül mozog.

A hosszú távú számításoknál viszont érdemes figyelembe venni, hogy az Európai Unióban az orosz gázfüggőség enyhítése érdekében tervezik az alternatív módszerek, köztük a biofűtés támogatását.