Előkerült volna több százmilliárd forint? - nézzünk a számok mögé

Fontos megjegyezni, hogy az október eleji adatfelülvizsgálatok két hatás eredőjeként álltak elő: egyrészt szokásos statisztikai adatrevízió történt (újabb, pontosabb adatok érkeztek be a korábbi évekről), másrészt módszertani váltás történt: a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (ún. FISIM) eddig összességében nem növelte a GDP-t, az új számítás szerint azonban mind termelési, mind felhasználási oldalon megjelenik - könnyíti meg az értelmezést a Magyar Nemzeti Bank tegnap megjelent inflációs jelentésének egyik keretes írása.

2005.11.29 09:00
4.5%-kal nőtt a harmadik negyedévben a GDP - stagnálás éves szinten

2005.10.07 08:53
Nagyobb mint hittük: több mint 2 millió forintot "termelt" minden magyar ember tavaly

Nálunk nem a várt hatás igazolódik

A FISIM újfajta elszámolását minden EU-s országnak be kell vezetnie, jellemzően idén január 1-től. Az EU és néhány tagállamának (pl. Németország, Anglia) számításai szerint a FISIM új módszertan szerinti elszámolása a nominális GDP szintjét mintegy 1-1.5 százalékkal emelheti meg, ugyanakkor várakozásaik szerint a reálnövekedési ütemekre várhatóan nem lesz szignifikáns hatással. Az eddig ismertté vált nemzetközi tapasztalatok ezen várakozásokat jellemzően megerősítik. Nálunk - pl. Szlovéniához hasonlóan - azonban nemcsak a nominális GDP-adat, hanem a reálnövekedés is érdemben felfelé módosult.

A módszertan lényege

A FISIM a pénzügyi vállalatok azon szolgáltatásainak kibocsátásait méri, amelyeknek nincs explicit díja (betétel és hitelek), ezért ellenértéküket a kamatok tartalmazzák. Az eddig alkalmazott módszertan szerint ez a szolgáltatásmennyiség nem került felosztásra, hanem a nemzetgazdaság folyó termelő felhasználásaként teljes egészében csökkentette a gazdaság bruttó hozzáadott értékét. Az új, Eurostat által meghatározott, és az EU minden országában bevezetendő módszertan szerint a FISIM-et fel kell osztani a felhasználó szektorok és ágazatok között. Ennek megfelelően az eddig csak folyó termelő felhasználásként megjelenő FISIM ezentúl lehet folyó termelő felhasználás, végső fogyasztás (főleg lakossági) vagy export is.

A nyújtott szolgáltatás értékét a tényleges hitel- és betétkamatok, valamint egy kalkulált referenciakamat közötti különbség alapján becslik a KSH szakértői. A referencia-kamat két részre oszlik: belső és külső referenciakamat. A belső referenciakamat az MNB-kívüli monetáris intézmények (kereskedelmi bankok, szakosított hitelintézetek) és egyéb pénzügyi közvetítők (a pénzügyi lízingcégek és egyéb hitelnyújtók) eszköz oldali hiteleinek kamatbevétele osztva ugyanezek átlagos hitelállományával. A külső referenciakamat (ami a rezidensek és nem-rezidensek közötti tranzakciókra vonatkozik) számításánál a hitelek mellett a betéteket is figyelembe kell venni.

A FISIM szektorok közötti, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalatok szektorában az ágazatokra való felosztása hitel és betétállományaik arányában történt. A kormányzat, a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorára jutó FISIM-et a kibocsátás arányában osztotta fel a KSH az ágazatokra. A számításokhoz szükséges információkat az MNB adatszolgáltatása biztosítja.

A FISIM-es módszertani változásnak a GDP szintjét növelő nominális hatása egyrészt a lakossági betét- és hitelállományok alakulásának, másrészt pedig az ezen tranzakciók kamatain elért különbözetnek a függvénye. (Hitelek esetében: kamatkülönbözet = átlagos hitelkamat - referencia kamat, míg a betétek esetében kamatkülönbözet= referenciakamat - átlagos betéti kamat.)

Míg a hitel- és betétállományok összege várhatóan a jövőben is érdemben emelkedik, addig ezzel párhuzamosan a tranzakciók kamatkülönbözetének - részben a piaci verseny éleződésének, illetve a kamatkonvergencia folytatódásának hatására bekövetkező - mérséklődésére számíthatunk. A nominális GDP növekedésére gyakorolt hatás e két jellemzően ellentétes változás eredője.

A tegnapi inflációs jelentés szerint a gazdaság reálnövekedési üteme esetében ugyanakkor egyértelműen pozitív növekedési hatásra számíthatunk (ennek mértéke évi 0.3-0.5%-os lehet), amit a pénzügyi közvetítő rendszer - főleg a lakosság felé való - fokozatos, trendszerű mélyülése indokol. Azaz amikor és ameddig trendszerűen nő a lakossági banki hitelek és betétek GDP-hez mért aránya - vagyis a nominális állományok növekedési üteme meghaladja a nominális GDP növekedésének ütemét - számíthatunk reálnövekedési hatásra is.