Ha ez így megy tovább, durva pénzromlásra számíthatunk Magyarországon

Mint arról legutóbb beszámoltunk, egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től. Nincs más lehetőség, merül fel a kérdés, tényleg elkerülhetetlen az infláció? Nos, a válasz nem egyértelmű. A közgazdászok között szinte

A szkeptikus, egyre szűkülő tábor már évek óta azzal érvel, hogy akkor sem sikerült kézzel fogható inflációt generálni, amikor világszerte pörgött a gazdaság, és szinte teljes volt a foglalkoztatás az USA-ban (hasonló volt a helyzet globálisan is). Ráadásul öregszik a társadalom, terjed a robotika - ezek a dezinflációs trendek a koronavírus-pandémia sokadik hulláma után is változatlanul fennállnak majd.

- vázolta a Pénzcentrumnak az Aegon Alapkezelő szakértője, aki szerint az alábbi érvek szólnak az infláció mellett:

1. Továbbra is nő a pénzkínálat

Az USA pénzkínálata az elmúlt években is tovább nőtt, csak az idei évben 20 százalékkal több dollár van a rendszerben, mint év elején. Ez a tény már önmagában is képes lehet befolyásolni az inflációs folyamatokat. Erre lehet számítani a jövőben is, hiszen az alacsony alapkamatok miatt a QE maradt az egyetlen eszköz a jegybankok fegyvertárában a gazdasági növekedés stimulálására.

- fogalmaznak az elemzők.

2. The Modern Monetary Theory

Világszerte egyre több szakember véli úgy, hogy kvázi bármennyit költhet egy modern ország költségvetése, hiszen azt meg tudja finanszírozni a jegybank a fenti módon, így a költségvetési politika részben átveheti a monetáris politika szerepét. Az egyensúlyi költségvetés elvét pedig világszerte sutba dobhatják más kormányok is, átállva az új szemléletre, és teret engedve a magasabb költségvetési hiánynak.

Újszemlélet mellett foglalt állást a közelmúltban maga az Amerikai Központi Jegybank (FED) is, ahol az inflációs célkövetés már nem éves bontásban történik, hanem átlagos hosszútávú inflációt céloznak, ami egy alacsonyabb inflációval jellemzett időszak után, ezt kompenzálandó, teret enged a célnél magasabb inflációnak is (AIT -average inflation targeting).

3. Vakcina okozta inflációs nyomás

Rövidtávon az is jelentős inflációs nyomást jelenthet világszerte, hogy a koronavírus elleni vakcinára várva elhalasztott kereslet alakul ki. Amikor pedig majd viszonylag rövid idő alatt beoltják a lakosságot, és az élet visszatér a régi kerékvágásba, mindez erősen felhajthatja az árakat.

- véli az Aegon Alapkezelő szakértője.

4. Lassuló globalizáció

Mára látható jelei vannak a globalizáció lassulásának, főleg az Egyesült Államokban. Ennek oka egyrészt a Trump adminisztráció okozta kereskedelmi háború, amire a koronavírus-járvány első hulláma jelentősen ráerősített és a további hullámok is ezt fogják tenni.

Csak az USA-ban 1000 milliárd dollárra becsülik a Kínából hazaköltöztetendő termelés költségét, ami a költségek növekedésén keresztül szintén nyomást gyakorolhat az inflációra. E trendet követheti ráadásul több vezető ipari hatalom is (Németország).

A legvalószínűbb forgatókönyv

Mivel a fenti négy tényező akár külön-külön is képes lenne látható mértékben emelni az inflációt, így elég valószínű, hogy egymást erősítve is hamarosan megindul a folyamat. Pánikra azonban semmi okunk, szinte kizárt, hogy hiperinfláció következzen be belátható időn belül.

"A közgazdászok bár emelkedő, de nem elszabaduló inflációra számítanak a következő években, ami maximum néhány százalékkal haladhatja majd meg a nemzetállamok által tervezett célokat. Ennek ellenére érdemes résen lenni, hiszen a tervezett infláció is erodálhatja a megtakarításaink vagy befektetéseink értékét" - teszik hozzá a szakemberek.