Van egy rossz és egy jó hírünk is: mégis, milyen inflációs hatások várhatók 2021-től?

Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től. De vajon lehet társadalmi kockázata ennek a trendnek, és mégis hogyan készülhetünk minderre (kis)befektetőként?

"Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz romlása mellett" - ilyen, vagy ehhez hasonló definíció olvasható a legtöbb közgazdaságtan könyvben. Az inflációval kapcsolatos pénzügyi folyamatok, kockázatok vagy éppen lehetőségek azonban jóval túlmutatnak a puszta pénzromlás kérdésén. De ne szaladjunk előre...

Mi az infláció?

Ha az inflációt több oldalról közelítjük meg, akkor a kockázatok mellett rögtön a lehetőségek is körvonalazódnak. Az infláció tehát:

• 1. kockázat, ami a meglévő pénzünk mennyiségét ugyan nem befolyásolja, annak értékét viszont erodálja,

• 2. "segítség" a hitellel rendelkezőknek, hiszen a hitelező (bank) pénzének reálértéke is romlik, így egyre kevésbé megterhelő fizetnie az adósnak a törlesztőrészleteket (fix kamatozás esetén),

• 3. a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szükséges feltétele, amennyiben az infláció hosszú távon kiszámítható és képes beépülni a gazdasági szereplők várakozásaiba.

Mikor, és milyen infláció jöhet?

"Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től" - fogalmazott a Pénzcentrumnak az Aegon Alapkezelő szakértője. Meglátása szerint ezzel kapcsolatban

• rossz hír, hogy érdemes megbarátkozni az infláció gondolatával, és egy új stratégiával készülni a védekezésre;

• jó hír pedig, hogy az elemzések szerint viszonylag jól tervezhető, és a gazdaság szereplői által beárazható inflációra számíthatunk világszerte.

Infláció vs. befektetők

Kár lenne tagadni a tényeket: az infláció a befektetők szempontjából inkább kockázatot jelent, mint lehetőségeket. Az 1. pontban említett pénzromlás kockázatát ugyanis csak rendkívül kis mértékben ellensúlyozzák a 2. és 3. pontban felsorolt lehetőségek.
Befektetői szempontból az alábbi két tényező megértése a legfontosabb inflációs környezetben:

• 1. Nincs dobozos megoldás! A tévhitekkel ellentétben nem létezik olyan pénzügyi termék, vagy fizikailag létező tárgy, ami egyértelmű védelmet nyújtana az infláció ellen. Vannak jó menekülőeszközök (nemesfémek, ingatlanok, árupiaci termékek, stb.) a piacon, de a sikeres védekezéshez és a profitszerzéshez ezek arányát - figyelembe véve az aktuális gazdasági helyzetet - aktívan kell kezelni a portfólión belül.
  

• 2. Fókuszban a reálhozam! Fontos a befektetők számára, hogy ne a nominális kamatok, hanem a reálhozam alapján értékeljék a pénzügyi termékek teljesítményét

Y és Z generáció, mint társadalmi kockázat

- foglalta össze az Aegon Alapkezelő szakértője, aki szerint

• hátrány lehet, hogy e két generáció tagjai még sohasem találkoztak aktív keresőként vagy fogyasztóként az infláció hatásaival, ami figyelembe véve a közösségi média erős hatását, akár kisebb pánikhoz is vezethet;

• előnyként viszont felhozható hogy ezek a generációk viszonylag jól alkalmazkodnak az új külső gazdasági vagy társadalmi tényezőkhöz.

Címlapkép: Getty Images