GKI: válság előtti szinten a konjunktúra-index

Az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások javultak, a kereskedelmi és szolgáltató cégeké viszont romlott áprilishoz képest. Az iparban az áprilisi megtorpanás után folytatódott az immár egy éve tartó markáns javulás. Májusban lényegesen kedvezőbb lett a rendelésállomány (ezen belül az export) megítélése, a termelési kilátásoké azonban nem változott áprilishoz képest.

Ez utóbbi ellenére a termelési kilátások javulására számítók immár a kisvállalatok körében is többen voltak a romlást várókénál, bár e méretkategória a legkevésbé optimista. Az építőipari bizalmi index értéke áprilishoz hasonlóan májusban is emelkedett. Javult az előző három hónap termelési színvonalának, illetve kissé a rendelésállományoknak a megítélése.

A kereskedelmi bizalmi index 2010 első négy hónapjában határozottan emelkedett, májusban azonban enyhén visszaesett. Az eladási pozíció és a rendelések megítélése romlott, miközben a készletek nagyságát kisebbnek érezték, mint áprilisban. A szolgáltatói bizalmi index tavaly november és idén március között lényegében stagnált, áprilisban számottevően nőtt, majd májusban jelentősen visszaesett. Ez utóbbi a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozásokra és az üzletmenet megítélésére egyaránt igaz.

A foglalkoztatási szándék a szolgáltatások kivételével - ahol jelentős romlás következett be - minden ágazatban javult, az iparban a létszámbővítést tervezők aránya már kissé meghaladta a csökkentésen gondolkodókét is. Lényegesen csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Az iparban és a kereskedelemben továbbra is az eladási árak emelkedésére számítanak a válaszolók, de ennek mértéke és köre mérséklődött. Az építőiparban viszont az árcsökkentésre számító cégek aránya változatlanul jelentősen, a szolgáltatóknál kissé meghaladja az áremelésre készülőkét. Érezhetően mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a szolgáltató cégek kivételével az üzleti szférában és a fogyasztók körében is tovább javult, az iparban és a kereskedelemben a javulásra számítók aránya már a romlást valószínűsítőkét is meghaladta.

A GKI fogyasztói bizalmi index májusban - a parlamenti választásokat követően - látványosan tovább emelkedett. Miközben a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozása jelentősen javult, a megtakarítási képességé csak kissé, s lényegében nem változott a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése (a jövőre vonatkozóan viszont erőteljesen javult).
Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. - az EU módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül - hasonlóan az EU gyakorlatához - a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.