Megkongatták a vészharangot: ez vár a magyar mezőgazdaságra

A 1980-as években elértük azt a szintet, amikor a világ öt legjobb mezőgazdaságában benne voltunk a hatékonysági, termelékenységi mutatók alapján, és bőven exportországként működtünk, a KGST mezőgazdasági piacának egyik főszereplőjeként. De aztán az akkori pénzügyi és politikai problémák hatására a szocializmus elkezdett szétesni, és ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságunk is hanyatlásnak indult, szétestek a tsz-ek - fejtette ki Hollósi Dávid a Pénzcentrumnak.

A szakember arról is beszélt, hogy az élelmiszeriparunk beragadt, de kezdenek körvonalazódni, hogy melyek azok a zászlóshajó cégek, amelyek 10-20 éven belül akár nemzetközi szinten is jegyzettek lehetnek.

Most keressük, hogy mi lehet a mi utunk. Kis ország vagyunk, Európában a szántóföldek 2,7 százaléka, az élelmiszer-gazdaság 1,7 százaléka van nálunk. De ebből a kicsiből hozzáadott értékkel egy egészen komoly élelmiszer-gazdaság lehetünk. Ezt megcsinálta Ausztria, Dánia, Hollandia és Belgium is

- hívta fel a figyelmet.

Hollósi Dávid szerint Magyarország az egyik legnagyobb vesztese lehet a klímaváltozásnak, mivel az elsivatagosodás itt ugyanis jelentős mértékű lehet. Mint mondja, a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy valami teljesen eltűnik, hanem azt, hogy hektikussá válnak a körülmények.

Tavaly volt egy rekordaszály, idén meg lassan rekordmennyiségű csapadéknál tartunk. Szinte nincsenek telek, 7-8 éves gyerekek még nem láttak igazi havat

- tette hozzá.

A szakenber a lapnak beszélt arról is, hogy jelentős mennyiségű kártevő szaporodott el, mert nem fagynak ki. Magyarország azért is érzékeny, mert a mezőgazdasági termelési szerkezete nagyon érzékeny erre. Jó példa erre a kukoricatermesztés. A kukorica féltrópusi növény, nagy meleget, de párás időt igényel, és egyre kevésbé van. De még az országon belül is nagy az eltérés. Nyugat-Magyarország csapadékos, keleten viszont, ahol nagyon jó földjeink vannak, gyakorlatilag nem volt eső tavaly.

A teljes interjút itt tudod elolvasni.