Pénzcentrum • 2025. november 26. 11:16
Jövőre már pozitívabb kilátásai lehetnek a magyar gazdaságnak - derült ki az Erste bank szerda délelőtti sajtótájékoztatóján, amelyen a Pénzcentrum is részt vett. Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az infláció mértéke mérséklődhet a jövő év végére, de még számos kiszámíthatatlan tényezőre kell számítani.
Az Erste bank szakértői szerint a forint tartósan is erős maradhat. A mostani év közel nulla százalékos GDP-bővülése után 2026-ban már 2 százalék körüli növekedést várnak (idén 0,2%). A reálbérek emelkedése és a lakossági jövedelmek javulása továbbra is támogatja a fogyasztást, ami fontos szerepet játszik a gazdaság élénkülésében. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint azonban, mivel német gazdaság továbbra is stagnál, így 2026-ra sem lehetnek vérmes reményei, ez pedig alapvetően a magyar gazdaság teljesítményét is meghatározhatja.
Amennyiben beindul az élénkülés Németorszában, akkor a hazai növekedés elérheti a két százalékot
- mondta az elemző.
Hozzátette, hogy az idei évben megmaradt az elmúlt évekre jellemző cikk-cakkos mintázat a gazdasági teljesítményt illetően, ugyanis jobb majd rosszabb negyedévek követik egymást. A növekedés szerkezete nem változott érdemben, a termelő ágazatok visszahúzzák a teljesítényt, amit a szolgáltatások nagyjából ellensúlyoznak. Az ipart továbbra is visszahúzza a gyenge külső kereslet. A kereskedelmi konfliktusok csillapodása viszont valamennyire kiszámíthatóvá teheti a külső környezetet.
Infláció
Nyeste Orsolya, a bank vezető elemzője szerint az infláció átmenetileg gyorsulhat, ha kivezetik az árstopot, de a szigorú monetáris környezet miatt összességében lassuló pénzromlási ütemre lehet számítani. A hazai és külföldi kamatszintek közötti, várhatóan tovább növekvő különbség stabilizálja a forintot. Az előrejelzés szerint az euró árfolyama idén és jövő év végén is 385 forint körül alakulhat.
Az ipar helyzete továbbra is kétséges, de a kilátások lassan javulnak. A korábbi nagy beruházások még nem hoztak érdemi teljesítményt, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodás enyhítette a vámháború okozta bizonytalanságot. A német gazdaság élénkülése pedig újra növelheti a keresletet a magyar export iránt, ami elősegítheti a beruházások élénkülését is.
Nyeste Orsolya elmondta: az infláció várhatóan 2026-ban 3,8% lehet az idén várt 4,5% után. Jelenleg az árréstop, a viszonyla erős és stabil forintárfolyam és a termelői árak csökkenése fékezi a pénzromlás ütemét. Megjegyezte, hogy a piaci szolgáltatások továbbra is gyorsan drágulnak és a lakosság inflációs várakozása is magas szinten ragadt.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Kiemelte, hogy mivel az árrésstop kivezetésének időpontját nem tudjuk, egy jelentős előrjelzési bizonytalanságot hordoz magában. Az esetleges 2026-os kivezetés okozta egyzseri hatás miatt elképzelhető, hogy jövőre sem tud tartósan a célsávban maradni az éves infláció. Ezt 2027-re várják leginkább.
Lesz kamatvágás?
Nyeste szerint az MNB továbbra is a stabilitás fenntartására törekszik. Véleménye szerint a magyar jegybankot aggasztják a magasabb inflációs várakozások, illetve a pénzromlás ütemének felerősödése az árréstop kivezetése után.
Az Erste elemzői szerint a kamatok csökkentésére 2026 vége felé lehet esély.
November végén a Moddy's, míg december elején a Fitch hitelminősítő fogja felülvizsgálni hazánkat. Az Erste elemzői szerint nem várható változás, bár nőttek a kockázatok egy negatív irányú lépés elé. Tavaszhoz képest romlottak az idei és a jövő évi előrejelzések, illetve az államadósság is jobban növekedett a vártnál, de választások előtt nagyobb a valószínűsége egy „kiváró álláspontnak" a minősítők részéről.