Fekete pontot kapott Magyarország: nem tudták értékelni az ország növekedési tervét

Az európai gazdasági kormányzás jelentős átalakuláson megy keresztül, ami új kihívások elé állítja a tagállamokat. Az Európai Bizottság új eljárásrendet vezetett be a tagországok gazdálkodásának és növekedési terveinek értékelésére, valamint a túlzott deficittel küzdő országokkal kapcsolatos ajánlások megfogalmazására.

Az új rendszer keretében a tagállamoknak úgynevezett középtávú terveket kell benyújtaniuk, amelyek integrálják a költségvetési, reform- és beruházási célkitűzéseiket. Ez a megközelítés a Bizottság szerint "koherens és egyszerűsített folyamatot hoz létre". Eddig 22 tagállam nyújtotta be tervét, amelyek közül 21-et már értékeltek is.

Magyarország helyzete azonban különleges. Bár a magyar kormány is benyújtotta tervét, annak értékelése még várat magára. A Bizottság ezt a késedelmet azzal indokolta, hogy Magyarország csak november 4-én adta le dokumentumait. Ugyanakkor feltűnő, hogy a tíz nappal később, november 14-én benyújtott horvát tervet már értékelték.

Bizottsági források szerint azonban a késedelem valódi oka más:

a magyar növekedési program értékelhetetlen volt, mert olyan állításokat és következtetéseket tartalmazott, amelyet adatokkal nem támasztottak alá.

Ez rávilágít a brüsszeli és budapesti megközelítés közötti alapvető ellentétre a gazdasági növekedés és a költségvetési hiány alakulásának megítélésében.

A magyar kormány optimista előrejelzése szerint a gazdasági növekedés önmagában elegendő lesz a költségvetési hiány csökkentéséhez. Az Európai Bizottság azonban szkeptikusabb, és jelentősebb kiigazítást tart szükségesnek. Míg a magyar álláspont szerint évi 0,18 százalékos kiigazítás elegendő lenne, a Bizottság ennek többszörösét, legalább 0,5 százalékos korrekciót tart indokoltnak.

Magyarország jelenleg nyolc másik országgal együtt az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Az eljárás következő szakaszában a Bizottság konkrét ajánlásokat fogalmaz meg. Magyarország esetében a fő javaslat, hogy "2025-ben a kiadási főösszeg növekedési üteme nem lehet több mint 3,9 százalék, 2026-ban 3,3, 2027-ben pedig 3,2 százalék." Ez jelentősen alacsonyabb, mint a magyar kormány által tervezett 6,1 százalékos növekedés.

A tagállamok januárban, már a lengyel elnökség alatt döntenek ezekről az ajánlásokról. Az elfogadott ajánlások alapján fogja az Európai Bizottság 2026-ban számon kérni az érintett kormányokat, köztük Magyarországot is.