Óriási fekete pontot kapott Magyarország: ez nagyon nem megy itt, rengeteg pénzbe kerül

A magyar kormány októberben nyújtotta be aktualizált NEKT-jét az Európai Bizottságnak, amely a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó energia- és klímapolitikai célokat tartalmazza, 2040-ig és 2050-ig kitekintéssel. A dokumentum a 2019-es első NEKT felülvizsgálatán alapul, és több ponton jelentős változásokat tartalmaz a korábbi célkitűzésekhez képest.

Fontos megjegyezni, hogy bár 2024. június 30-ig minden EU-tagállamnak be kellett volna nyújtania végleges, aktualizált NEKT-jét, november végéig az országok közel fele, köztük több régiós ország még nem tette ezt meg. Esetükben a 2023-as tervezetből származó adatokat használtuk az összehasonlításhoz, ami némi bizonytalanságot jelent, hiszen a végleges dokumentumok célszámai - ahogy Magyarország esetében is látható - jelentősen eltérhetnek a tervezettől.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén Magyarország a vizsgált országok középmezőnyében helyezkedik el. Az új, 50%-os hazai célszám értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy 2023-ban már 43%-kal volt alacsonyabb az ország karbonemissziója az 1990-es szinthez képest. Az egy főre jutó, illetve az egységnyi GDP-re vetített kibocsátás tekintetében Magyarország a jobban teljesítő országok közé tartozik a régióban.

A megújuló energia részarányának növelése kapcsán Magyarország 2030-as célkitűzése 30%, ami 1 százalékpontos emelkedést jelent a 2023-as tervezethez képest, és 9 százalékponttal magasabb a 2019-es célnál. Ez az érték azonban elmarad az EU új, 42,5-45%-os célkitűzésétől, és a régióban sem számít kiemelkedőnek.

A hazai forrásokra támaszkodó megújulók az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság erősítésében is jelentős szerepet tölthetnek be

- hangsúlyozza a dokumentum, ugyanakkor felhívja a figyelmet az időjárásfüggő megújulók kapacitásfaktorának korlátaira és a technológia-import szükségletére is. Az energiahatékonyság javítása terén Magyarország célkitűzése a legszerényebb a vizsgált országok között. A végleges NEKT szerint az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban nem haladhatja meg a 740 petajoule-t, ami mindössze 1%-kal alacsonyabb a 2022-es 748 PJ-os értéknél.

Összességében elmondható, hogy bár a célszámok fontos irányadók, a tényleges teljesítmény számos tényezőtől függ. A kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiahatékonyság javítása szorosan összefüggő folyamatok, amelyek eredményességét az országok egyedi adottságai is befolyásolják. Az összehasonlítás azonban így is értékes betekintést nyújt az egyes országok energiapolitikai és klímavédelmi törekvéseibe.