Figyelmeztetés Brüsszelből: évekig nem lesz képes kordában tartani ezt a hiányt a magyar kormány

Szerdán közölte szokásos őszi gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság, mely szerint 2023-ban 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar GDP, innen jövőre 2,4 százalékra, 2025-ben pedig 3,6 százalékra pöröghet fel a növekedés. Az infláció jövőre 5 százalék körül lehet átlagosan, majd utána 4 százalékra lassulhat.

Azonban a  bizottsági előrejelzés szerint a magyar költségvetés komoly kihívásokkal néz szembe. Hiába emelte meg a kormány a  2023-as célt 3,9 százalékról 5,2 százalékra, sajnos ezt sem fogja tudni teljesíteni.  Szerintük a GDP 5,8 százaléka lehet a deficit. Jövőre sincsenek jó kilátások, még ennél is nagyobb lehet az elcsúszás, a tervezett 2,9 százalékkal szemben 4,3 százalékos hiány lehet, de még 2025-ben is 3,8 százalékkal számolnak. Úgy tűnik Brüsszelben kevésbé olyan optimisták a magyar helyzettel kapcsolatban, és úgy tűnik szerintük még messze van a hőn áhított 3 százalékos hiánycél. 

Ennek eredményeként 2024-ben úgy kalkulálnak, hogy emelkedik majd a GDP-arányos adósságráta, az idén decemberi 69,9 százalékról 71,7 százalékra. A Bizottság szerint az alacsonyabb világpiaci energiaárak és a lazuló pénzügyi kondíciók segítik majd a magyar gazdaság talpra állását, az inflációval kapcsolatban pedig kiemelik, hogy a béremelkedések továbbra is kockázatot jelentenek.

A dokumentum szerint: "a költségvetési hiány elsősorban az elmúlt évek bevételnövelő intézkedéseinek kifutása miatt marad magasan a következő időszakban" – olvasható a mondat.

"Az infláció csökkenése mellett az előrejelzés arra figyelmeztet, hogy az erőteljes béremelkedés magasan tarthatja a szolgáltatások áremelkedését. Ráadásul ugyan általánosságban a magyar vállalati szektor nyereségessége kedvező, a kisebb vállalkozásoknak alig van mozgásterük a béremelkedést kigazdálkodni, így ők átháríthatják azt a fogyasztókra. Januárban az üzemanyagok jövedéki adójának emelése önmagában 0,5 százalékpontot adhat az inflációhoz" – teszik hozzá.

A növekedésre ható negatív irányú kockázat lehet az országkockázati felár hirtelen emelkedése, illetve az energiaárak esetleges megugrása. Felfelé mutató kockázat lehet a gazdaság élénkítése, például a vártnál nagyobb minimálbér-emelés

- teszik hozzá.

A költségvetés problémáit nagyrészt a várttól elmaradó bevételek, elsősorban áfabevételek okozzák, ami a gyengébb gazdasági teljesítmény eredménye. Emellett a nyugdíjkiadások alakulnak a tervezettnél magasabban a kamatok és az infláció miatt.