Hatalmas változásokat hozhat az orosz-ukrán háború: már nem tér vissza az eddig ismert világunk

Már több mint egy hónap eltelt azóta, hogy kitört az orosz-ukrán háború. A hatását már a saját bőrünkön is érezhetjük, hiszen nem csak országszerte találkozunk azokkal, akik a háború elől menekülnek hozzánk, de érezhetjük az élelmiszer árakon és a forint gyengülésén is. Viszont az oroszok inváziója nem csak a környező országokat érinti rosszul: az egész világ geopolitikájára hatással van Afrikától kezdve az Egyesült Államokig mindenhol érezhető a hatása, írta meg az EIU.

Az orosz-ukrán háború Európa újbóli felosztását eredményezheti

Oroszország brutális támadásának a célja, hogy Ukrajna szuverenitását lerombolja, és megakadályozza, hogy az ország csatlakozni tudjon a NATO vagy az Európai Unió tagállamaihoz az EIU tanulmánya szerint. A jelek szerint az oroszok Ukrajna legalább egy részét annektálni szeretnék, amivel kialakulna egy pufferzóna Oroszország és a nyugat között, amely magában foglalná Fehéroroszországot és Kazahsztánt is. Ezzel pedig három évtizeddel a berlini fal leomlása után a kontinensen egy új felosztás jönne létre, amivel párhuzamosan Oroszország elfordulna Európától.

Megváltozhat Amerika szerepe a világban

A hidegháború végét az Egyesült Államok megerősödése jellemezte, miközben a válság sújtotta Oroszország gazdaságilag és politikailag is meggyengült. Ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött Kína felemelkedésének első szakasza.

Az EIU geopolitikai elemzői szerint éppen ezért az elmúlt 15 évet Oroszország újjáéledése jellemezte, miközben a nyugati társadalmon belül rivalizálás alakult ki és meggyengült az Egyesült Államok évtizedeken át tartó hegemóniája. Ezért is van az, hogy az orosz-ukrán háború miatt úgy érezzük, hogy a világ egyre instabilabbá és veszélyesebbé válik, hiszen Amerikára eddig egyfajta rendőrként tekintettünk, ami védi a világot. Viszont most megingani látszik ez a szerepe az Egyesült Államoknak.

Szorosabbá fognak válni Oroszország és Kína stratégiai kapcsolatai

Az oroszok első támadása után közvetlenül megérkezett a Nyugat válasza Putyin lépésére: szankciókat kezdtek el bevezetni, amivel az orosz gazdaságot szorongatják meg folyamatosan.

Viszont több mint valószínű, hogy ezzel a lépéssel azt idéztük elő, hogy a nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi rendszerből kiközösített Oroszország válaszul kelet felé fog fordulni és megerősíti a szövetségét Kínával.

Ez a kapcsolat kezdetben egyfajta érdekházasságnak indult, ami az elmúlt évtizedek alatt stratégiai partnerséggé nőtte ki magát. Oroszország 2012-ben kezdett egyre jobban keleti irányba fordulni, miután arra a következtetésre jutott, hogy nem fog tudni beleszólni az Európa gazdasági jövőjébe. Elkezdte segíteni Kínát az energia, a katonai hírszerzés területén, cserébe pedig pénzt és technológiát kapott. Ezen felül az se elhanyagolható, hogy Kína számára így az északi határa védve van.

Átrendeződnek a nagyhatalmak szerepei

Kína és a Nyugat évek óta versenyez a különböző iparágakban (legyen szó számítástechnikáról, vagy akár divatiparról) a dominanciáért. Ahogy az EIU is külön hangsúlyozza a világjárvány pedig csak felerősítette ezt a tendenciát, amivel a globalizációtól egyre messzebb kerültünk és elindultunk a regionalizáció felé.

Azáltal, hogy az Egyesült Államok jelenleg a figyelmét és a diplomáciai erőforrásait Európa keleti pereme fele irányítja, azzal előáll az a helyzet, hogy nehezebben fog tudni szembe szállni az egyre erősödő Kína állította kihívásokkal. Ez pedig rossz hír azoknak az országoknak, mint Tajvan, Japán vagy Dél-Korea, akik támaszkodtak az USA védelmére. Így könnyedén kialakulhat egy olyan helyzet, hogy ennek ellensúlyozására koalícióra lépnek Kínával szemben az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Az ukrajnai háború felgyorsítja a globális fegyverkezési versenyt

Változnak az idők, hiszen amikor a Szovjetunió felbomlott, a világ némileg fellélegezhetett, ami gyakorlatilag magával vonzotta azt is, hogy a globális fegyverkezés a hidegháborús csúcsrajáratásból inkább egyfajta béke vezérelte irányt vett. Az utóbbi években azonban Kína előretörésével újra gyorsulni kezdett a világ fegyverkezése, az országok egyre többet és többet költöttek hadseregeikre. Kína például bővítette nukleáris arzenálját, miközben Oroszország, az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország modernizálták a sajátjukat.

Ennek következtében oda jutottunk, hogy az atomtöltetű robbanófeje száma jelenleg egyértelműen növekvő pályára került a világban, szemben az 1991 óta tartó folyamatos csökkenéssel.A Földön tehát újra sokkal több atomtöltetű fegyver lett, mint amennyire „globális békeidőben” szükség lenne. Emellett pedig nagyon komoly katonai fejlesztések is zajlanak például rakétavédelmi-rendszerek vagy éppen műhold elleni fegyverek terén.Ha mindez nem lenne elég, az úgynevezett hiperszonikus fegyverek egyre nagyobb feszültséget gerjesztenek a világ legnagyobb hatalmai között, erősen szítva a fegyverkezési versenyt.

Bár most még ez a fegyverkezési verseny nem érte el az USA és Oroszország között, a hidegháború idején lévő szintet, lévén, hogy az Egyesült Államok katonai kiadási még mindig 2,5-szer nagyobbak, mint Kínáé, de látványosan, és fokozatosan gyorsul. Ebben, az amúgy sem nyugvóponton lévő, feszült helyzetben robbant ki az ukrajnai háború, ami még több fegyverhez vezet, írja az EIU. Ezzel még nagyobb fegyverkezési költéseket kíván majd a világ országaitól, főleg azoktól, akik fenyegetve érzik magukat egy, az Oroszországhoz hasonló, birodalmi logikájú entitástól.

A gyarmatosító, vagy bosszúálló ambíciókkal rendelkező országokat, mint Azerbajdzsán, Kína vagy Törökország ugyanis könnyedén felbátoríthatja az oroszok inváziója. Ezek az országok jelenleg árgus szemekkel figyelnek, hogy a nyugati nagyhatalmak mit fognak lépni. Még úgy is, hogy nem feltétlen Oroszország lépéseit szeretné pontosan leutánozni. Ez pedig végső soron rendkívül sokféleképpen, sok szinten destabilizálhatja a világ országai között az elmúlt évtizedben viszonylag jól működő békerendszereket.

Egyre fontosabb tényezővé fog válni Németország Európa biztonságában

Pár héttel ezelőtt jött a hír, hogy Németország fegyvereket fog biztosítani Ukrajnának, amivel párhuzamosan több mint 100 milliárd eurót fektet be a német fegyverzetbe, amivel a védelmi kiadásokat több mint a GDP 2 százalékára növeli.

Ezen kívül, ahogyan a német kancellár, Olaf Scholz fogalmazott, a német védelmi politikában nagy fordulópont fog következni. Ugyanis eddig a németek egy nagyon lágy politikát folytattak az oroszokkal szembe, viszont most, az orosz-ukrán háború kitörése után már inkább az elrettentés a cél. Németországnak pedig nem csak a szája járt, ugyanis beszüntette az Északi Áramlat 2 projektet, amelyet korábban védett az amerikai nyomással szemben. Ezzel pedig a tervek szerint csökkenteni fogja az oroszoktól való energiafüggőségét.

Németországgal kapcsolatban az sem elhanyagolható, hogy az ukrajnai háború segíthet tehermentesíteni a második világháború okozta terheket, és lehetővé teszi, hogy nagyobb szerepet kapjon az Európa védelmében. Ez pedig szintén elkezdi majd megváltoztatni az európai erőviszonyokat.

Európa kénytelen lesz állást foglalni

Az ukrajnai harcok egyfajta ébresztő volt Európának, hogy nem Amerikának és nem Oroszországnak, hanem neki kell döntéseket hoznia. Az több mint valószínű, hogy az USA hatalma domináns marad a NATO-ban, de ez az egyensúly akár még változhat is a következő években, ha Franciaország és Németország komolyabban veszik az érdekérvényesítést.

Ukrajna lerohanása ugyanis példátlan egységet váltott ki a NATO-tagállamok részéről, a baj csak az, hogy ezek az egység könnyedén megroppanhat, ha előtérbe kerülhetnek a regionális érdekek. Ahogyan azt már az orosz energiaexport kapcsán is láthattuk.

Nőni fog a harc a demokrácia ellen: egyre nagyobbak lesznek az ellentétek

Az ukrajnai háború egyre inkább növelte a különbséget a tekintélyelvűség és a demokrácia hívei között. Vlagyimir Putyin elnöksége alatt ugyanis egyre növekedett a korrupció, csökkent a szólásszabadság és egyre kevesebb lehetőség volt a politikai véleménynyilvánításra és a tiltakozásra (nézzük csak meg a háborúellenes tüntetéseket, amiket Moszkvában rendeztek). A helyzet pedig Kínában is nagyon hasonló, ami tovább erősíti a korábban már említett orosz-kínai szövetséget, ami egyértelműen nyugatellenes. A demokrácia ellen folytatott harcuk pedig a következő években csak felerősödhet.