Ezért mérhet az átlagosnál nagyobb ütést a magyar gazdaságra a koronaválság

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerint a közép-európai EU-gazdaságok közül valószínűleg Lengyelországban és Magyarországon lesz a legkisebb mértékű a hazai össztermék (GDP) visszaesése 2020-ban.

A bank hangsúlyozza: mostani előrejelzését példátlan bizonytalanságok terhelik, mivel ha a Covid-19-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozó intézkedések a vártnál sokkal tovább tartanak, a térségi recesszió is számottevően mélyebb lehet, és ebben az esetben az egy főre jutó tavalyi kibocsátási értéket csak évek múlva érhetnék el ismét a régió gazdaságai.

A tanulmányban szereplő grafikus növekedési modell tartalmaz egy negatív forgatókönyvet is, amelynek számítási alapja az, hogy az EBRD-térségben a korlátozásokat a következő 18 hónapban időnként feloldják, majd újra bevezetik, és a diszkrecionális - vagyis a napi szükségleteken túli, tetszés szerinti célokra fordított - fogyasztási kiadások ezután is nyomott szinten maradnak.

A modell szerint ebben a környezetben a térségi gazdaságok a koronavírus-válság előtti kapacitásaik 85-90 százalékán működnek.
E forgatókönyv-változat alapján az EBRD-gazdaságok egy főre jutó hazai összterméke jövőre a 100-as referenciaszintnek vett 2010-es szint alá csökkenne, és még 2024-ben sem érné el az ehhez mért 120-as viszonyítási értéket. A központi előrejelzési forgatókönyv alapján ugyanakkor a fejenkénti GDP-érték már jövőre a 120-as viszonyítási szint felett lenne.

A bank a közép-európai és a balti térségen belül a magyar GDP-prognózist rontotta a legkisebb mértékben: novemberben kiadott előző előrejelzéséhez képest 6,6 százalékponttal csökkentette a magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére szóló becslését.

Az EBRD Lengyelországban az idén ugyancsak 3,5 százalékos visszaesést, jövőre 4 százalékos növekedést vár, az idei lengyel prognózist ugyanakkor 7 százalékponttal rontotta. A bank a többi közép- és kelet-európai EU-gazdaságban 5,5-7 százalék közötti GDP-visszaesést jósol 2020-ra, 6,6-9,5 százalékpont közötti mértékben rontva ezeket a prognózisokat.

Az előrejelzés Magyarországgal foglalkozó fejezete kiemeli, hogy tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékos növekedése volt a leggyorsabb a közép-európai és a balti EU-térségen belül, és folytatódott a beruházások értékének kétszámjegyű növekedése, amely 2019-ben 15,3 százalék volt.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jóllehet a hazai fogyasztás fontossága az utóbbi időben növekedett, a masszív világkereskedelmi kitettség sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot a koronavírus által a globális beszállítói hálózatokban okozott felfordulásoktól. A bank kiemeli, hogy az export és az import értéke együtt a magyar hazai össztermék több mint 190 százalékának felel meg.

Az EBRD hangsúlyozza azt is, hogy az autóipar a teljes magyar feldolgozóipari termelés 28 százalékát adja, és a négy autógyár átmeneti leállása jelentősen megterheli rövid távon a GDP-növekedést és a foglalkoztatást is. Az EBRD közölte: becslései szerint az autógyárak egyhavi lezárása az éves magyar GDP-érték 0,4 százalékának megfelelő kiesést okozna, bár egyes autóipari üzemek április végén már újraindították a termelést.

Az EBRD a következő két évre 21 milliárd euró pótlólagos támogatási csomagot állított össze a működési területéhez tartozó gazdaságoknak a Covid-19 járvány okozta gazdasági veszteségek enyhítésére. E támogatási csomag méretét mutatja, hogy az EBRD tavaly 10,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában tevékenységi térségének, és ez éves rekord volt a bank csaknem 30 éves történetében.