Nem lesz elég egy monitort küldeni a dolgozóknak. A hibrid modell egy olyan munkaszervezési forma, ahol jelen van az irodai és a távolról végzett munka is, ám ennek kialakítása nem csak a hely függvénye: van időbeosztásban vagy szervezeti egységenként/egyénenként váltakozó modell is.
Habár az esetszámok napról napra egyre meredekebben emelkednek, nem csak hazánkban a környező országokban is, a tavaszihoz hasonló korlátozásokra jelenlegi ismereteink szerint egyelőre nem kell számítani. Ám az biztos, hogy a korábbi intézkedések, elsősorban az otthoni munkavégzés lehető legszélesebb körben való kiterjesztése erősen befolyásolta azt, hogy miképp fogunk dolgozni a jövőben: hogy konkrétan mire lehet számítani, arról Kadala Miklós, a Hr School alapítója beszélt a Pénzcentrumnak.
Várhatóan ősszel kerül a parlament elé az otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosítás. Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy a home office atipikus munkavégzési forma, vagyis csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható.
1000 fős, reprezentatív lakossági kutatás keretében vizsgálták a hazai foglalkoztatás helyzetét a koronavírus járvány miatti hatósági szigorításokat követően. Július elejére, a felmérés idejére mindenütt feloldották a szigorú korlátozásokat. (A megkérdezett 1000 főből 591 volt foglalkoztatott.
Drámaian megnőtt a kibertámadások száma.
"Hiába mondogatta mindenki azt, hogy sokkal gyorsabb lesz mindenféle online platformok betörése és mindenki elkezd ebben gondolkozni. Ezek a platformok részben már megvoltak, igaz egy-két helyen felgyorsult a fejlesztésük, de olyan óriási trendet nem látunk belőle" - mondta el a Pénzcentrumnak Szpisják Tibor, Hewlett Packard Enterprise (HPE) kereskedelmi igazgatója. A szakemberrel többek között beszélgettünk az új koronavírus-járvány hatásairól a nagyvállalati szektorra; az IT büdzsék helyzetéről; a home office-ban rejlő potenciálról, azok kiaknázásáról vagy éppen ki nem aknázásáról; illetve a felhő technológiáról is.
A kkv-k 44 százalékát nagymértékben érintette a koronavírus.
Te is közéjük tartozol? Ahhoz, hogy valaki megfelelően tudjon teljesíteni, és ne menjenek a megváltozott munkakörülmények a magánélet vagy a munka rovására, fontos, hogy tudja magáról, neki mi a megfelelő, és aszerint alakítsa ki az új határokat a járvány után.
Mi ebből a tanulság? Míg áprilisban százból csupán négy cég vezetője várt javulást a következő fél évben, addig most már minden második vállalat optimistán tekint a jövőbe. Jelenleg minden ötödik cég távmunkában dolgozik továbbra is, minden másodiknál pedig hosszú távon megmarad a home office lehetősége.
Sok helyről hallhattuk a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet alatt, hogy a világunk már soha nem lesz ugyanaz a hely, mint a vírus előtt volt, és sokak szerint már dolgozni sem úgy fogunk, mint azelőtt. A kényszer home office alapvetően megváltoztatta a munkába járáshoz való viszonyát nem csak a munkavállalóknak, de a vezetőknek is. Egy a Pénzcentrum által készített home office kutatás rávilágított, hogy a magyarok mi mindent lennének hajlandóak beáldozni azért, hogy többet ne kelljen az iroda falai közt ülniük heti 40 órában.
A szülők lelki ellenálló képességétől függ, hogy a gyerekek hogyan élik át a stresszt.
Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki egy friss kutatásból.
Szerettünk tovább aludni és örültünk, hogy többet lehetünk a családunkkal a karantén idején, derült ki egy friss felmérésből. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt hónapok milyen hatással voltak a magyarok otthonukhoz és munkahelyükhöz való viszonyára, mi hiányzik és mit nem sírnak vissza a karanténidőszakból munkavégzésük szempontjából.
A maszkviselés és a tömeg kerülése beépül a magyarok közel 65%-ának életébe, és ha nem muszáj, nem tömegközlekedéssel utaznak, viszont bár a megkérdezettek 63%-a maszkot fog viselni mindenhol, ahol szükséges, azt 69%-uk nem szeretné, ha a munkahelyén, zárt térben is maszkot kellene hordania.
Ezer fős, reprezentatív lakossági kutatást készítettek annak érdekében, hogy kiderüljön, az alkalmazottak hogyan dolgoznak a koronavírus járványt követő időszakban. Míg június elején a fővárosban még tartottak a járványügyi korlátozások, addig júliusra ezek az egész ország területén megszűntek. Júniusban 657 fő, míg júliusban 582 fő válaszolt kérdésekre.
A német vállalatoknak kicsivel több mint a fele állandósítani tervezi a járványvédelmi karantén során bevezetett otthoni munkavégzést a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérése alapján.
Nem kell visszasietni az irodába.
Mi lesz hosszú távon a home office jövője? Márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban.
A járványhelyzet alatt aki csak tehette, otthonról dolgozott, ami sok cégnek, de még több munkavállalónak komoly kihívást jelentett. Nagyszabású kutatásba kezdtünk, hogy kiderüljön, mi volt a legnehezebb az elmúlt hetekben, és ami még ennél is fontosabb, hogy megtudjuk, mit várnak, mit várnak el a magyar munkavállalók ezentúl. Összesen 13 kérdés kapcsán mondták el olvasóink a véleményüket a munkajogtól, a biztonságon át egészen addig, hogy mi idegesítette őket a legjobban: a lusta kolléga, vagy a túlbuzgó főnök.
A veszélyhelyzet alatti állapot mindenkit megviselt: amellett, hogy a nőknek dolgozniuk kellett, elvárás volt feléjük, hogy legyenek óvónők, pedagógusok, konyhatündérek is. Óriási teher nehezedett rájuk - mondta el a a Pénzcentrumnak Steigervald Krisztián generációkutató. De beszélt a még arról is, melyik korosztály szenvedett a legtöbbet, és hogy miért nem tudtunk neki jól segíteni. Interjú.
