Így jár be a munkahelyére a magyar: majdnem egyharmaduk ingázik

Mindenki életében fontos kérdés, hogy mennyit kell naponta utazni a munkahelyre, mennyi időt, pénzt és energiát visz el naponta az utazás? A 2018 novemberében készült online felmérésben résztvevők 71 százaléka egyazon a településen él és dolgozik - derül ki a Bónusz Brigád közleményéből. Ez az arány a fővároson és nagyvárosokon kívül jóval alacsonyabb: a községekben és kisebb városokban élőknek mindössze 26, illetve 37 százalékának nem kell naponta kimozdulni városából vagy községéből.

Milyen messze van egymástól az otthon és a munkahely?

Mindössze a kitöltők 1 százaléka mondta, hogy otthonról dolgozik, a legtöbben (28%) 5-10 km távolságra, 27 százalék pedig 11-25 kilométerre dolgozik a lakóhelyétől. A legszerencsésebbeknek a válaszadók 7 százaléka bizonyult: ők gyalogos távolságra dolgoznak/tanulnak otthonuktól, ugyanennyien vannak, akik naponta több mint 50 kilométert ingáznak. A községben élők munka- és tanulási lehetőségei az adatok alapján távol esnek otthonról: esetükben ez az arány sokkal magasabb, közel minden ötödik válaszadó ilyen nagy távolságra jár dolgozni.

Mennyi idő alatt?

A legtöbben fél - egy óra alatt érnek be iskolájukba vagy munkahelyükre (36%), de alig marad el ettől a maximum fél óra alatt beérők (34%) aránya. A községekben és kisebb városokban élők utaznak a legtöbbet: nekik 24, illetve 23 százalékuk minden nap legalább 1 órát utazik a munkahelyére. És nyilvánvalóan délután ugyanennyit vissza az otthonukba. 

Nyomkodjuk a telefont?

Vannak, akik kifejezetten szeretnek hosszan utazni: ráhangolódnak a munkára, elintéznek pár telefont, ránéznek a munkahelyi levelekre vagy épp ekkor jut idejük olvasni. A GKI Digital és a Bónusz Brigád arról is megkérdezte az oldal vásárlóit, hogy mit csinálnak utazás közben: a legtöbben (38%) zenét hallgatnak, a második legnépszerűbb tevékenység (29%) pedig az olvasás lett. A fővárosban még ennél is többen olvasnak a járműveken, közülük 37 százalék jelölte meg ezt. Az emberek negyede semmit nem csinál, a többiek a telefont használják időtöltésre: céltalanul nyomkodják (9%), játszanak (11%), chatelnek (17%), illetve munkahelyi emaileket intéznek (13%) rajta. 

Milyen költséggel jár eljutni a munkába? 

Fontos kérdés, hogy mindez mennyibe is kerül az embereknek? Nos, minden harmadik válaszadó 5 és 10 ezer forint között költ erre havonta, a Budapesten élők közel felének kerül ennyibe a napi utazás. 30 százaléknak sikerül 5000 forint alatt megúsznia az utazást, 9 százalék viszont több mint havi 25 ezret költ a munkába járásra. Ezt persze részben vagy egészben térítheti a munkahely, mégis a többség (64%) esetében ez nincs így. Minden ötödik válaszadónak részben téríti a munkába járás költségeit a munkahelye, 13 százalékuknak teljes egészében átvállalja az utazási költségeket a munkáltató.

Autó, bicikli, tömegközlekedés

Ami a munkába járás módját illeti, magasan (53%) a tömegközlekedést használók voltak a legtöbben a válaszadók közül, a fővárosban 70 százalék választja a tümegközlekedést minden nap. Saját autóba 35 százalékuk ül nap mint nap (ehhez jön még a céges autók, mellyel 5 százalék jár), még ennél is magasabb az autóhasználók aránya a megyei jogú városokban, a válaszadók közel fele így jut el nap mint nap munkahelyére, iskolájába. Az egészségesebb kerékpározást minden ötödik, a gyaloglást 16 százalék választja.

Telekocsi?

Nagyon sok olyan autót látni minden reggel és délután, melyben mindössze egy ember ül. A felmérés kitöltőit arról is megkérdezte a Bónusz Brigád és a GKI Digital, hogy mit szólnak az #elviszlek közösségi autómegosztó mozgalomhoz, ahol egy piros kerek #elviszlek matricával a szélvédőn közlekedő autósok szívesen elviszik például a buszmegállóban várakozó utazókat azon a szakaszon, amelyen közös az útjuk. A válaszadók 71 százaléka szívesen kipróbálja és utazik ilyen autóval, a maradék 29 százalék nem szállna be idegenhez. 

De vajon hányan vennének fel idegent a saját kocsijukba? A válaszadók negyede nem tenne ilyet, ők arra hivatkoztak, hogy nem bíznak az emberekben. A kitöltők fele ezzel szemben felvenne idegent amennyiben ennek bármilyen szervezett keretet biztosít például egy mozgalom, egy közös hashtag vagy egy ismert vállalkozás, mint a Bónusz Brigád által indított #elviszlek mozgalom. Talán nem véletlen, hogy a válaszadók ugyanilyen arányban hallottak már, illetve használták már a telekocsi szolgáltatást, így számukra nem ismeretlen műfaj idegeneket felvenni vagy beszállni ismeretlen autóba.