Rengetegen fordítanak hátat a hazai boltoknak: itt tényleg még mindig sokkal olcsóbb bevásárolni?

A KSH nemrégiben kiadta, hogy 2023 III. negyedévében hogy alakult mind a külföldiek itteni utazásainak száma - és ezzel együtt mennyit költöttek - valamint azt is, hogy a külföldre utazó magyarok hol, mennyi időt töltöttek, és ha már ott voltak, mennyi pénzt hagytak ott. Elemzésünkben most ez utóbbi adatokat vesszük górcső alá, és van is mot: még legutóbbi elemzésünk óta is komolyan megnövekedett ugyanis minden adat.

Költjük a pénzt külföldön (is)

Az idei év harmadik negyedében a magyarok összesen több mint 3 millió alkalommal utaztak az öt legnépszerűbb úticél (Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Görögország és Románia) valamelyikébe. Hogy ebből mennyi volt a pihenés vagy csak a bevásárlócélú út, arra is mindjárt kitérünk, de Horvátország és Görögország esetében nehéz elképzelni, hogy nem a pihenés, nyaralás célját szolgálta a július-augusztus-szeptemberi időszakban tett látogatás.

Szembeötlő az is, hogy amint a második grafikonon látjuk, a szabadidő eltöltésére irányuló külföldi utak száma, ha nem is nagyon, de emelkedett - a növekedési sebesség minden más kategóriában is lassú volt, viszont túllépte az egy évvel korábbi szintet.

Mint látható, termékek és szolgáltatások vásárlása kapcsán idén a III. negyedévben nagyjából 400 ezerrel több utazást tettek a magyarok, mint egy évvel korábban. Az egy évvel korábbihoz képest az elköltött összeg tekintetében csaknem 20 milliárd forintos a növekedés.

Sokan látogatnak rokont

De a pénzköltés tekintetében érdekes a második grafikon, amelynek az első oszlopa mutat döbbenetes ugrást. Ennek tanúsága szerint a szabadidős tevékenységekre, szórakozásra külföldön költött pénz ennek az évnek a harmadik negyedévében majdnem elérte a 400 milliárd forintot, míg ugyanez az összeg tavaly, ugyanebben az időszakban alig volt 250 milliárd forint. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy hiába volt még nyár közepén is brutális itthon az infláció és a reálbérek csökkenése, a magyarok szívesen mentek ki pénzt költeni külföldre.

Egészen pontosan, mint a fenti grafikon is megmutatja, a legnépszerűbb továbbra is ausztria volt, akárcsak tavaly, ezt az országot pedig Szlovákia követi szorosan. Nem látszik tehát véget érni az a trend, hogy a bevásárlóturizmus virágzik a két szomszédunknál, a magyarok még mindig az olcsóbb árakat keresték. Horvátország és Görögország viszont már jó eséllyel nem ezért került a listára, ott inkább a lassan magára találó nyaralási szezon miatt lehet magas a magyarok által megtett utak száma.

Főként a nyugati országrész boltjai sínylik meg

Korábban az egyre erősödő bevásárlóturizmus kapcsán megírtuk, hogy a hazai fogyasztás az idei első félévben jelentős mértékben csökkent 2022 azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesést a nyugati országhatár mentén fekvő vármegyék szenvedték el: Győr-Moson-Sopron vármegye fogyasztása 17,7, Vas vármegyéé 11,1, Zala vármegyéé 11,7, Somogy vármegyéé pedig 13,6 százalékpontot zuhant. Ezzel szemben a legalacsonyabb visszaesés Budapesten volt tapasztalható, itt mindössze 7,7 százalékpontot esett a fogyasztás mértéke. Ebből akár az is következhet, hogy a nyugati országrészben élők helyezék át vásárlásaikat a határon túlra.

A külföldi bevásárlásokra engedhet következtetni az is, hogy például szeptemberben a magyarok alig 1,9 százalékkal több általános forgalmi adót fizettek be az államkasszába, mint egy évvel korábban, miközben átlagosan 12,2 százalékos mértékben nőttek átlagosan a fogyasztói árak. Az év első kilenc hónapjában összesen 20 milliárd forinttal több áfabevétel érkezett be a költségvetésbe, mint tavaly január-szeptemberben, 5044 után 5064 milliárd forint. Az adat kapcsán háromféle magyarázat lehetséges:

• Olyan mértékű volt az infláció az elmúlt hónapokban, hogy az a keresetek növekedését megette, a lakossági költések jelentősen visszaestek;
• A fogyasztás visszaesésében pedig komoly szerepe lehet annak, hogy a határ mentén élők szívesebben járnak át külföldre vásárolni;
• A mostanihoz hasonló recessziós környezetben bizonyos szolgáltatások terén megnő a jövedelemeltitkolások aránya és valószínűsége, vagyis a hosszú évek óta zajló sikeres gazdaságfehérítés nemhogy elakadhatott, hanem az ellenkező irányba fordulhatott.

Csalókák az adatok?

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője korábban azt mondta a Pénzcentrumnak: az adatok némileg csalókák lehetnek, az azonban tény, hogy a GDP jelentős növekedésen ment keresztül az elmúlt években, tehát költeni van miből, még a reálbércsökkenés és az infláció ellenére is.

Nem mindegy, hogy hátizsákos turistából megy több Ausztriába vagy olyanból, akik luxus szállodába mennek wellnessezni. Amennyiben a járvány előtti időszakhoz képest nézzük a költéseket, úgy azt mondhatjuk, hogy a 21 százalékos folyó áras növekedés egy jelentős része bizony az infláció számlájára írható. Ezt jelzi az is, hogy bár 21 százalékkal volt kevesebb az utazások száma, mégis ugyanekkora mértékben nőtt a költés összege is. Illetve még egy adalék: a KSH GDP adatait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a háztartások fogyasztási kiadása 2019 utolsó és 2022 utolsó negyedéve között valamivel több, mint 49 százalékkal nőtt

- fogalmazott az elemző. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy akkor majd mindenképpen reagálni kell, ha a fogyasztásban megborulna az egyensúly - ez egy általános szabálynak számít a gazdaságban.

Ezekből a statisztikákból nem lehet azt megállapítani, hogy egyszerű turizmusról vagy bevásárlóturizmusról van-e szó. Ehhez szükség lenne regionális adatokra is. Jellemzően ugyanis a bevásárlóturizmus akkor éri meg, ha határ menti településekből mennek át az emberek vásárolni. Debrecenből senki nem ugrik ki Ausztriába egy hétvégi bevásárlásra. Általánosságban elmondható, hogy minél több egy adott ország importszámlája, annál inkább hajlamos felborulni az ország külső egyensúlya. Ugyanakkor pusztán azért, mert egy-egy sokk hatására átmenetileg megborul az egyensúly, még nem szabad a vészharangokat kongatni. Amennyiben azonban a külső egyensúly megbomlása tartós, akkor ott a gazdaságpolitika egy strukturális kihívással szembesül, amire már igenis reagálni szükséges

- mondta Virovácz Péter a Pénzcentrumnak.