Elfogyhat a magyar családok pénze: erre lehet most számítani az inflációs pokolban

Mint lapunk is ma többször beszámolt róla, 13,7%-ra ugrott az infláció, vagyis ennyivel ér kevesebbet a pénzünk, mint az előző év azonos időszakában. Ez a brutális ugrás azt is eredményezte, hogy az élelmiszerek piacán soha nem látott vérengzés következett be, van olyan termék, ami több mint hatvan százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. Az elemzők sem látják valami rózsásan a helyzetet: szerintük a kormánynak hamarosan el kell gondolkodnia az árplafon teljes eltörlésén, annak fenntartása ugyanis csak az inflációt növeli tovább.

Nem tettek jót a piacbarát döntések

Az egyik elemző szerint bár a kormány részlegesen eltörölte a benzinárstopot (mint ismert, július vége óta a céges kocsikba nem tankolható ársapkás üzemanyag), ezek mégis tovább görgették az inflációt, és hamarosan el kell gondolkodni az árstopok teljes kivezetésén is.

Ami a jövőt illeti, a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak, a felfelé mutató kockázatok köre az utóbbi időben tovább gyarapodott. Júliusban a kormány több fontos, piacbarát döntést is hozott, melyek ugyanakkor az inflációt tovább fogják emelni. A 2013-ban maximalizált rezsiárak augusztustól részleges kivezetésre kerülnek. Július végétől csak magánszemélyek vehetik igénybe a csökkentett üzemanyagárakat. Viszont a következő hetekben széleskörű üzemanyaghiánnyal szembesülhetünk, így a további negatív tovagyűrűző hatások elkerülése érdekében fel lehet készülni az árplafon teljes eltörlésére. A júliusi aszály is kedvezőtlenül érintheti a mezőgazdasági tevékenységet, és az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet.

 - írta elemzésében Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Hozzátette azt is, hogy a háztartások jövedelme jelentősen csökkenhet, amennyiben a forint nem kezd hamarosan erősödésbe. Az infláció szerinte még tovább fog nőni, előfordulhat az is, hogy még a teljes jövő évben is végig kétszámjegyű lesz a pénzromlás és az áremelkedés.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint további erősítése is, mivel az idei év első felében az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lehet. Ezzel együtt a több mint egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére jelenleg 10%-kal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez már 20-25%, mint egy évvel ezelőtt. Mindezek eredményeként az éves átlagos inflációs ráta idén 12% felett alakulhat, és 2023-ban csak lassan fog csökkenni. A jövő évi átlagos fogyasztói árindex is elérheti kétszámjegyű tartományt, és az index csak 2024-ben térhet vissza a toleranciasávba

 - írta az Erste Bank elemzője.

Még tovább is nőhetnek az árak

Nem túl derűlátó Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője sem. Ő azt írta gyorselemzésében, hogy az árak elszállásban természetesen továbbra is jelentps szerepe van az orosz-ukrán háborúnak, illetve az emiatt bekövetkező nyersanyagár-emelkedésnek, ez pedig kihat az élelmiszeriparra is.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem megbecsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást

- írta elemzésében Suppan Gergely.

"Most jöhet a feketeleves"

Továbbra is aggasztóan alakul a változékony energia- és élelmiszerárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció, amely a júniusi 13,8 százalékról 16,7 emelkedetti júliusra. Ez az árnyomás fokozódására uta - közölte Németh Dávid, a K&H elemzője gyorsértékelésében.

A következő hónapokban jöhet a feketeleves. Az elektromos energia, illetve a vezetékes hatósági árának részleges emelése önmagában 2,5 százalékponttal emeli meg az inflációt. Továbbra is kérdés, hogy az üzemanyagoknál meddig tartható fenn a lakossági árstop” - tette hozzá a szakember. Továbbá az inflációs hatása lehet a kata szigorításának, valamint annak, hogy a cégek már nem tankolhatnak kedvezményes áron üzemanyagot. Szintén drágulás várható a mezőgazdasági termékeknél

- írta az elemző, aki azt is hozzátette: a mostani kilátások szerint már októberben 18-19 százalékra gyorsulhat az éves infláció és decemberig sem számítunk jelentősebb enyhülésre. 2022-ben az éves átlagos infláció pedig 13 százalék körül lehet. Az, hogy az infláció újra egy számjegyű legyen, leghamarabb jövő augusztusban várható.