Kiderült az igazság: ez dühíti a budapestieket, vidékieket a magyar boltokban

Az utóbbi fél évben kiemelt figyelmet vívott ki magának a magyar termékek vásárlásának témája. Ennek kapcsán a Pénzcentrum - a boltláncok, és szakértők megkérdezésén túl - kikérte az olvasóinak véleményét: mit gondolnak a magyar termékek körüli vitáról, fenntarthatóságról, minőségről, a boltok stratégiájáról, lokálpatriotizmusról és még sok kérdésről. Kutatásunk főbb, általános eredményeit korábbi cikkünkben közöltük, ahogy azt is részletesen elemeztük, hogy az egyes boltok kedvelői hogyan látják a hazai termékek, magyar termelők és diszkontok helyzetét. Megvizsgáltuk, miben tér el a fiatalok és nyugdíjas korosztály gondolkodásmódja, ha magyar termékekről van szó, most pedig a vidék és Budapest különbségeit elemezzük részletesebben.

A megkérdezettek 52,5 százaléka számára, vagyis kicsivel több, mint a vásárlók felének fontos szempont vásárláskor, hogy magyar vagy külföldi termék kerül a kosárba. A Mennyire fontos szempont számodra élelmiszerek vásárlásakor, hogy magyar terméket vegyél? - kérdésre adott válaszok alapján a budapestiek ezt kissé kevésbé, a vidékiek kissé nagyobb arányban tartják fontosnak. A fővárosi válaszadók 47,6 százaléka jelölete hogy inkább vagy nagyon fontos szempont ez a számára, míg a vidékieknek 55,2 százaléka. Nagyobb közöttük azok aránya is, akik a "nagyon fontos" választ jelölték.

Külön megvizsgáltuk azt is, milyen eltérés adódik a városban, megyeszékhelyeken, vagy falun, községben és egyéb helyen (pl. tanyán) élők között. Eszerint a kisebb városokban élők vezetik a rangsort a településtípus alapján: közülük kerülnek ki legnagyobb arányban azok a válaszadók, akiknek fontos szempont, hogy magyar terméket vásároljanak import helyett.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mik a döntő tényezők, amelyek befolyásolják a magyar vásárlókat egyes termékek választásában. Azt láthattuk, hogy a három legfontosabb ilyen szempont a minőség/íz, az ár és a fenntarthatóság. Érdekes, hogy a budapestieknek egy hajszállal fontosabb a minőség és az íz, mint a vidékieknek, az ár viszont már csaknem 4 százalékpont az eltérés a főváros javára. A vidékiek ezek szerint nem olyan árérzékenyek? A fenntarthatóság viszont annál fontosabb számukra:

Az, hogy milyen a termék egészségre gyakorolt hatása, a budapestieknek fontosabb, ahogy a márkahűség is jellemzőbb, a vidékieknek viszont jobban számít, hogy a kedvelt bolt termékét válasszák, és a fair trade minősítés is. A származási hely hasonló aránnyal esik laba, mint az, hogy előnyben részesítik-e a magyar termékeket.

Annak is számos különféle oka lehet, miért választja valaki a magyar termékeket. Vannak, akik egyszerűen frissebbnek, jobb ízűnek tartják a magyar zöldséget, gyümölcsöt, tojást, mások a fenntarthatósági szempontot veszik figyelembe, de a járvány óta előtérbe került a magyar termelők, gyártók és magának a gazdaságnak a támogatásának az igénye is. A magyar termelők, vállalkozások támogatásának szándéka különösen a vidékiek esetében erőteljes:

Az is látható, hogy a fővárosiak a jobb minőséget nyomosabb oknak tartják, mint a jobb ár-érték arányt, de nem kiugróan sokkal. A vidékiek pedig a helyi termelők támogatásában motiváltabbak. Érdekes, hogy amíg a vásárlás során általánosságban a vidékiek számára fontosabb volt a fenntarthatóság, a magyar termékek esetében fordult az arány, és a fővárosiak esetében jelenik meg ez nyomósabb okként. A budapesti vásárlók számára sokkal gyakoribb az egybeesés is: van úgy, hogy azért választják a magyart, mert egyébként is azt a terméket kedvelik leginkább, származástól függetlenül.

Kicsi vagy túl nagy a választék?

Arra is kíváncsiak voltunk, elégedettek-e a magyar termékek választékával az olvasóink. Úgy tűnik, hogy még a válaszadóink negyede sem érezte úgy, hogy sok lenne a magyar termék a pocokon, vagy inkább több, mint kevés. 26,4 százalékuk szerint pont megfelelő a magyar és külföldi termékek aránya, és 40,8 százalék elégedetlen. Érdekes módon, ha a budapestiekre szűkítjük a válaszadók körét, akkor azt látjuk: 35 százalékra zsugorodik az elégedetlenek aránya, míg a vidékiek körében 44,3 százalékot tesz ki. A fővárosiak jóval elégedetebbek a választékkal ezek szerint:

A következő kérdés eléggé összecseng azzal, hogy egyáltalán miért választják a vásárlók a magyar termékeket. Arra voltunk kíváncsiak, mivel tudnák motiválni a boltok a vevőket, hogy több magyar terméket vegyenek. Ez esetben is az ár és a minőség a döntő - most viszont a vidékiek mutatkoztak árérzékenyebbnek, jobb árakkal jobban ösztönözhetőnek, mint a fővárosiak. A jobb minőség a budapestiek számára bizonyult fontosabbnak. A nagyobb választék pedig, kapcsolódva az előző kérdéshez, a vidékieket motiválná inkább. Nem is csoda, hiszen a fentiek alapján ők azok, akik elégedetlenebbek a kínálat nagyságával.

Ezzel összecseng, hogy a vidékiek fontosabbnak tartják, hogy a bolt, ahol legszívesebben vásárolnak, törekedjen a magyar termékkínálat bővítésére: közülük 60 százalék, míg a budapestiek közül 55 százalék nyilatkozott így. Azt pedig, hogy a kedvelt boltjuk támogassa a magyar beszállítókat, már a fővárosiak 61 százaléka is fontosnak érzi, míg a vidék aránya ebben a kérdésben a 68 százalékot is eléri:

Összegzés

Kevés olyan pontja volt a kérdőívnek, amelyben markánsan eltért volna a vidéki és fővárosi magyarok véleménye. Az biztos, hogy a budapestiek valamivel elégedettebbek a magyar termékek arányával a boltok polcain, és valamivel kevésbé lokálpatrióták. A fenntarthatóság fontos mindkét csoport számára, viszont a vidékieknek általánosságban, míg a budapestieknek kifejezetten a magyar termékek vásárlásánál központi szempont ez.

A felmérésről

A Pénzcentrum kérdőívét 2021. április 8-a és június 11-e között 1024-en töltötték ki, nagyjából fele-fele arányban, 50,5 százalékban férfiak 49,5 százalékban nők. A válaszadók 3,1 százaléka 25 éven aluli, 13,7 százaléka 25-34 év közötti, 31,5 százaléka 34-49 év közötti, 30,5 százaléka 50-64 éves volt. A 65 év felettiek aránya 21,2%. A válaszadók 35,3 százaléka fővárosi, 40,1 százaléka városban, megyeszékhelyen él, 14,5 százalék pedig falun, községben. 

A teljes munkaidőben dolgozók aránya 52,8, a nyugdíjasoké 25,4 százalék. 4,4 százalék dolgozott részmunkaidőben, 2,2 százalék volt GYED-en/GYES-en, és 6,9 százalék szabadúszó, vállalkozó volt. A tanulók aránya 2,6 százalék, a munkanélkülieké 2,3. A válaszadók 52,3 százaléka végzett főiskolát, vagy egyetemet, 14,4 százaléknak a legmagasabb végzettsége OKJ vagy szakképzés, 28,3 százaléknak középiskola vagy gimnázium.