2024-ben elsőként a Lidl robbantotta az akció-bombát, meglepően jó áron kínálják a felszereléseket. De vajon mit lép erre az Aldi?
Itt az igazi plázastop: egyre több üzlet húzza le a rolót, végleg befellegzett a korzózásnak?
Az elmúlt húsz évben negyvenről 122-re nőtt Magyarországon a bevásárlóközpontok száma, a jelentős felfutás 2006 és 2008 között zajlott. Ezekben a központokban 2013-ig folyamatosan bővült az egységek (szolgáltatók, kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek) száma – derül ki a statisztikai hivatal adatsorából. Viszont az utóbbi időben miközben 2013 óta szinte változatlan számú bevásárlóközpont működik Magyarországon, a bennük működő egységek és kereskedelmi üzletek száma folyamatosan csökken - írja a Magyar Nemzet. A pandémia óta ráadásul meredeken.
A csúcson 8137 egység működött a bevásárlóközpontokban, ebből a kereskedelmi üzletek száma 7152 volt. Az utóbbiak köre 2014-ben csappant meg nagyon erősen, a szolgáltatók, illetve más egységek száma nemigen változott egészen 2019-ig. A koronavírus-járvány hatása is jelentős volt, a plázák kényszerű bezárása után nagyon sok bolt már nem nyitott ki. Így 2021-re a bevásárlóközpontokban működő egységek száma 6266-ra, ebből a kereskedelmi üzletek száma pedig 5613-ra mérséklődött - írja a lap.
Töténetileg vizsgálva nagyjából 2014-re alakult ki Magyarországon a jelenlegi bevásárlóközpontok száma, és mivel szinte mindenhol telt ház volt, a bérleti díjak emelkedni kezdtek. Így sok kereskedelmi üzletnek és szolgáltatónak már nem érte meg fenntartania a plázákban a boltjaikat. Ezzel egyidőben 2014-től egy másik folyamat is elkezdődött: a webáruházak előretörése. Maguk a bevásárlóközpontok is megkezdték az üzletpolitikai váltást. A plázák vezetői is rájöttek arra, hogy az épületekben túl nagy (a piachoz képest) a kis üzleteknek fenntartott hely, így sok esetben egy-két helyiséget összevontak és egy nagyobbat alakítottak ki azokból. Ez szintén magyarázatot ad az üzletszám csökkenésére.
Nem csak bevásárlóközpontokat érdemes figyelembe venni továbbá, az üzletszám mindenütt csökken. A teljes piacon nagyjából 1996-tól kezdődően tart az üzletek számának csökkenése: rendszerváltáskor nagyjából 160 ezer kereskedelmi üzlet működött, ma mintegy százezer. A lap szerint ez annak tudható be, hogy Magyarország Európában az egyik legelaprózottabb kiskereskedelmi piacnak számít, ezért már-már természetes folyamat a koncentráció. Bár borítékolható, hogy a jelen helyzetben a hazai üzletek száma mind a bevásárlóközpontokban, mind pedig a teljes piacon tovább csökken, ugyanakkor még nem tudni, hogy pontosan hol a vége.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Nincs is annál jobb, mint erdei fülesbaglyokat figyelni
- Megjelent a teljes rendőrségi jegyzőkönyv Magyar Péter és Varga Judit veszekedéséről
- Sok a panasz az Aldi dupla kasszás megoldására
- Bődületes számú nevező a London Marathonon
- Megérte a vállalkozásoknak visszatérni a tisztességes verseny útjára
- Ennyi bejelentés érkezett tavaly káros internetes tartalomról