Felejtsd el a horvát Adriát: ez a tengerpart lesz a magyarok új kedvence 2023-ban

Aki közeli tengerparti nyaralásra vágyik idén nyáron, annak elsősorban Horvátország vagy Szlovénia juthat eszébe elsőként, mint a két legközelebbi úti cél. Hogy megkönnyítsük a döntést, összeszedtük mit érdemes tudni a két balkáni nyaralás árairól, a látnivalókról, a lehetőségekről. 

Már mindkét helyen az euró a hivatalos fizetőeszköz, 2023 januárjában Horvátország csatlakozott a schengeni és euróövezethez-  így a turizmus is versenyképesebb ágazattá válhat reményeik szerint. Szlovéniában már 2007 óta használják az európai fizetőeszközt. Bár az euró egyértelmű előnyökkel jár Horvátország és gazdasága számára, sokan aggodalmukat fejezték ki a nemzeti valutáról az euróra való áttérést követő esetleges további áremelkedések miatt. Ezek a félelmek az euróövezetben már régóta fennállnak. A média és a közvélemény egy része gyanította, hogy a szolgáltatók, különösen az éttermek, kihasználják a valutaváltás adta lehetőséget arra, hogy túlzott mértékben megemeljék áraikat.

Az Európai Központi Bank elemzése szerint a szolgáltatási ágazatban ugyan enyhe árhatás tapasztalható, de összességében kevés bizonyíték van arra, hogy a jelenlegi inflációs trendhez széles körű rendkívüli árhatás járulna hozzá.

Persze az euró bevezetéséhez kapcsolódó áremelkedések eredhetnek az átállással kapcsolatos fix költségekből, a vonzó árszintre kerekítési gyakorlatokból, de a cégek tisztességtelen árképzési magatartásából is, amely az árak átláthatóságának és a verseny hiányából adódik bizonyos ágazatokban.

Márciusi hír azonban, hogy a horvátok az euró bevezetése után Szlovéniába járnak élelmiszert vásárolni, ugyanis Horvátországban magasabbak az árak, mint Szlovéniában. „Legalább 20 százalékot spórolunk, ha Szlovéniában vásárolunk” – nyilatkozta egy horvát nő az Euronewsnak. A horvátok annak ellenére özönlenek át a határon, hogy bevásároljanak, hogy Szlovéniában sokkal magasabb az életszínvonal és a fizetések, ami azt jelenti, hogy az áraknak is magasabbnak kell lenniük. Még sincs így.

Mindez tehát Szlovénia irányába billenti a mérleg nyelvét, de nézzük meg, mi a helyzet az egyéb költségekkel.

Ha a bolti árakban van is különbség, az éttermi árakban ez nem látszik meg egyenlőre - legalábbis a Numbeo adatai szerint. Ám hogy a szezon beköszöntével mi lesz a helyzet, az egyelőre még nem látszik. Az biztos, hogy a horvát vendéglátásból is hiányzik több 10 ezer fő, ezt a hiányt béremeléssel lehet csökkenteni, mely tulajdonképpen az éttermi árakban fog lecsapódni. Persze Szlovéniában is erősen érezteti hatását a munkaerőhiány.

Elszálltak a szállásárak is

Az infláció a szállásárakat sem kerülte el, azok szinte mindenhol a világon emelkednek, ahogy az energiaárakat is értelemszerűen beépítik a költségekbe. Ennek ellenére itthon soha nem látott mértékű előfoglalás mutatkozott már február végén a horvátországi szálláshelyekre, vagyis, aki most áll neki a nyaralását intézni, annak nem lesz könnyű a helyzete, főként, ha az olcsóbb és jobb szálláshelyeket szállodákban keresi, utóbbiak ugyanis gyorsan elkelnek.

A külföldi szállások nagyrészt 20 százalékkal kerülnek többe a tavalyi évhez képest, egy kétgyermekes családnak a legolcsóbb apartman júliusra mostani foglalással 60 ezer forintnál kezdődik,

de abban nincs benne az étkezés, és nem is a legjobb helyen található. A tengerpart közeli szállások ennél jóval többe kerülnek: szállodában, reggelivel 160 ezer forintnál kezdődik a szálláshely.

Szlovénia tengerparti szakasza legendásan rövid, 50 kilométer hosszú, csupán három településből áll, de persze még itt is akad szállás a nyárra. A legolcsóbb lehetőség, mely egyben a legkalandosabb is, az az igényli a kempingezés. A tengerparti sátorhelyekért Szlovéniában fejenként minimum 100 euróval kell számolni, Horvátországban ennél olcsóbbat is találni, 350 euróba kerül egy családnak egy hétre a legolcsóbb sátorhely, árammal a parttól nem túl távol.

Szlovéniában nagyjából jelenleg 900 euró a legolcsóbb elérhető tengerparti apartman 4 személy számra, a felső határ itt 1 millió forint környékén van. Mivel a horvátok adriai partmenti szakasza 1778 km, harmincötször olyan hosszú, mint a szlovén, ezért értelemszerűen több szállás közül választhatunk, így vannak sokkal olcsóbb, sokkal drágább opciók is, és igaz mindez a szállodákra is.

Vonattal, busszal autóval vagy repülővel

A szlovén tengerpart ugyan hasonló távolságban van, mint az Isztria felső szakasza, mégis hamarabb leérünk, mivel nincsenek fizetőkapuk az autópályán, online lehet megvenni a matricát.

Szlovéniában a matrica 1 hétre 15 euró, 1 hónapra pedig 30 euró. Horvátországban nincs egységes ár, attól függ, hová tartunk, Zágrábig 5,8 euró,

• Zágráb - Rijeka szakasz: 9,2 euró (összesen: 15 euró)
• Rijeka - Pula (Medulin) szakasz: 10 euró (összesen: 15,8 euró)
• Rijeka - Rovinj szakasz: 8,2 euró (összesen: 14 euró)
• Rijeka - Porec szakasz: 9,4 euró (összesen: 15,2 euró)
• Rijeka - Umag szakasz: 11,8 euró (összesen: 17,6 euró)

Ha Splitig, Makarskáig megyünk, Dalmáciába, akkor 30 euró körüli összeggel kell számolnunk, méghozzá kétszer, hiszen haza is kell jönni.

A benzin ára jelenleg másfél euró Horvátországban, Szlovéniában valamivel olcsóbb, 1,3-1,4 euró éppen ma – de értelemszerűen a szezonig ez változhat.

Aki vonattal menne, az a Budapest és Split közötti 789 kilométeres táv nagy részét át tudja aludni. A vonat június 9. és szeptember 30. között közlekedik heti 3 alkalommal. Budapestről keddenként, péntekenként és vasárnaponkénti indulással, Splitből szerdai, szombati és hétfői visszaindulással. Az ára változó, jelenleg így kell kalkulálni fejenként:

• 6 ágyas fülkében 49 €-tól
• 4 ágyas fülkében 59 €-tól
• 3 ágyas fülkében (Triple) 64 €-tól
• 2 ágyas fülkében (Double) 79 €-tól
• 1 ágyas fülkében (Single) 119 €-tól

A szlovén Koperig 42 eurótól visz el a MÁV: a Citadella nemzetközi InterCity (Szlovéniában Citadella nemzetközi gyorsvonat) Budapest-Déli pályaudvar és Ljubljana főpályaudvar között közlekedik (nyáron közvetlen kocsikkal Koperig).

Flixbusszak Fiuméig 30 ezer forintból fordulhatunk meg, Splitig 50-70 ezer forintba kerül a menettérti jegy, attól függ átszállással érjük-e el az úti célt, illetve nyilván nagyban függ attól is, kikor vásároljuk meg a jegyet. Koperig 40-60 ezer forint a busz, attól függően, mikor megyünk.

A Ryanair járataival pedig akár repülhetünk is közvetlenül Zadarba Budapestről: 15 ezer forintba kerül a jegy egy útra, ám ebben a csomag még nincs benne, csak egy kézitáska.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így spórolj súlyos tízezreket a repülőjegyen: pofonegyszerű módszer, mindenkinél működik

Az olcsó repülőjegyek úgy lehet a legkönnyebben bebukni, hogy a vásárlás folyamán egy sor extra kiegészítő szolgáltatást veszünk.

A tengeren túl

A konkrét árakat összehasonlítani sem egyszerű feladat a térségek által nyújtott élményeket pedig egyenesen lehetetlen. Szlovénia az egyik legalulértékeltebb európai úti célja Európának, legalábbis a tengeren túlról nézve. Nekünk, magyaroknak persze nem ismeretlen a szlovén vidék, de érdemes tudni róla, hogy hasonlóan a horvátokhoz, nekik is van tengerpartjuk. De ezen felül még számtalan izgalmas látnivalóval várják az érkezőket.Szlovénia épp úgy küzd a turistákért, mint az összes közép-európai ország, és mivel a tengerpartja gyönyörű, de egészen rövid, így az ország egyéb előnyeit is hangsúlyozzák, például az aktív turizmust. A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal a szabadtéri élményeket és a sportturizmust állítja fókuszba 2022–2023-ban, ezért az aktív turizmus fejlesztésére és népszerűsítésére egyre nagyobb figyelmet fordítanak.Az ország változatos tája, a karszt, a mediterrán, az alpesi és a pannon világ találkozása a hegyi túrázástól a vadvízi evezésig számtalan lehetőséget és egyre jobb infrastruktúrát kínál az aktív kikapcsolódáshoz. A gyalogtúrázók tízezer kilométer jól jelzett és karbantartott hegyi túraösvény-hálózatot és ötezer kilométer tematikus gyalogos útvonalat találnak az alföldön és a hegyvidéken.

Horvátországban a turizmus adja az ország GDP-jének közel negyedét, így meglehetősen fontos iparágnak számít. Évente átlagosan 20 millió turista érkezik a területre, fő vonzereje a tenger. 2022-ben legtöbb turistaéjszakát Isztriában (29,5 millió), Split-Dalmácia megyében (19,5 millió), a Tengermellék-fennsík megyében (18,3 millió), Zára megyében (14,9 millió), Dubrovnik-Neretva megyében (8 millió) és Sibenik-Knin megyében (6,8 millió) realizálták. A városok közül a legtöbb látogatót Rovinj (4,2 millió), Dubrovnik (3,8 millió) Porec (3,4 millió) és Split (3,1 millió) fogadta. De az aktív turizmus is jelentős: vadvízi evezésre alkalmas hegyi folyók, mászóhelyek, barlangok, túraútvonalak és kijelölt bicikliutak várják, hogy felfedezzük Horvátország tájait.